BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újabb berlini válságtervek

A német gazdasági miniszter stabilitási tanácsot hozna létre a fiskális politika ellenőrzésére

A felelőtlen költségvetési politikát folytató eurózónatagokat automatikusan szankcionáló stabilitási tanács felállítására tett javaslatot a német gazdasági miniszter. A testület egy új stabilitási paktum keretében állna fel, amelynek tervezett előírásai az év eleji német–francia versenyképességi paktum, illetve a jóváhagyásra váró uniós hatos jogszabálycsomag elképzeléseire rímelnek.

„Nem elég csak mentőöveket dobni a bajba jutott eurózónatagoknak, Európának a stabilitás új kultúrájára van szüksége” – ezekkel a szavakkal magyarázta az adósságválság megfékezését célzó javaslatát a német gazdasági miniszter. Philipp Rösler szerint új stabilitási paktumot kell alkotni az eurózónának a tagországok fiskális politikájának szorosabb ellenőrzése érdekében. A javaslat szerint a paktum keretében egy stabilitási tanácsot is felállítanának, amely automatikusan szankciókat vethetne ki a valutaunió laza költségvetési politikát folytató tagjaira.

A tanács emellett versenyképességi teszteket hajtana végre a tagállamokon a munkaerőpiac vagy az innovációs környezet vizsgálatára. Rösler azt mondta: „következményekkel jár majd”, ha az országok e területeken nem teljesítenek „elég hatékonyan”.

A paktum emellett tartalmazná azt a követelményt, hogy az eurózóna minden tagállamának alkotmányában szerepelnie kell adósságfékre vonatkozó előírásnak. Németországban az alaptörvényben már 2009 óta megtalálható az a kitételt, miszerint a kormányzat a GDP 0,35 százalékát meghaladó mértékben nem vehet fel hitelt kiadásai fedezésére.

Philipp Rösler azt is közölte, a javaslatot az uniós gazdasági miniszterek következő, szeptemberi ülésén be is mutatja partnereinek. Bár a gazdasági miniszter – aki a kisebbik koalíciós partner, a szabad demokraták elnöke – azt állította, a javaslat élvezi a kabinet támogatását, a nagyobbik kormánypárt, a CDU kezén lévő pénzügyminisztérium szóvivője később azt közölte: a Rösler-tervezetet még nem tárgyalta meg a kormány. A Wolfgang Schäuble vezette pénzügyi tárca helyesbítése azt mutatja, nem éppen harmonikus a viszony a két minisztérium között. Elemzők szerint az FDP ezzel a radikális – a német adófizetők szempontjából mindenképpen kedvező – javaslattal valójában választói bázisát szeretné megerősíteni, ugyanis az utóbbi időben jelentősen esett a párt támogatottsága.

A berlini kormány valójában már régóta kritizálja az eurózóna gyengeségét a közös európai valuta felett őrködő stabilitási és növekedési paktum alkalmazása kapcsán, amely megköveteli, hogy a költségvetési hiány ne lépje túl a GDP 3 százalékát, és az államadósság ne haladja meg a 60 százalékot. Rösler javaslatának egyes elemei, így az alkotmányos adósságfék valójában Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök év eleji versenyképességi paktumában foglaltakat ismétli meg. Emellett a közös gazdasági kormányzást célzó hatos jogszabálycsomag is automatikusan szankcionálná a felelőtlen költségvetési politikát alkalmazó tagországokat. Utóbbi tervezet tető alá hozása a múlt félévi soros magyar EU-elnökség egyik fő célja volt, ám arról nem sikerült június végéig megállapodni a Európai Parlamenttel. A tervezetet így leghamarabb őszszel fogadhatják el.

Rösler javaslata az utóbbi tervekhez képest abban számít radikálisabbnak, hogy lehetővé tenné a mentőövet kapó tagállamok jelenleginél szorosabb felügyele-

tét arra vonatkozóan, miként használják fel a pénzügyi segítséget, és milyen módon hajtják végre az annak feltételéül szabott költségvetési kiigazításokat.

Döcögős lehet az EFSF-ratifikáció

Philipp Rösler a stabilitási paktumra vonatkozó javaslat bemutatásával egy időben kiemelte, mihamarabb alkalmazni kellene az eurózóna július 21-i csúcsán elfogadott döntést a valutaunió ideiglenes mentőalapja (EFSF) hatáskörének kibővítéséről. E szerint az EFSF az adósságválság enyhítése érdekében vásárolhatja majd a bajba jutott országok állampapírjait a másodlagos

piacon, illetve az ingatag helyzetben lévő bankok feltőkésítésében is szerepet vállalhat. Az EFSF kötvényvásárlásának engedélyezését az eurózónatagok parlamentjeinek is jóvá kell hagyni, azonban a képviselő-testületek a nyári szünet után leghamarabb szeptemberben foglalkozhatnak a kérdéssel. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos a múlt héten arra szólította fel a tagországokat, szeptemberben fejezzék be a jóváhagyáshoz szükséges parlamenti eljárást. A határidő teljesítése azonban aligha sikerül, ugyanis több tagállamban is komoly viták övezik az EFSF hatáskörének kiterjesztését. Elképzelhető, hogy a Bundestagban 21 fős többséggel rendelkező berlini kormánynak a ratifikációhoz szüksége lesz néhány ellenzéki képviselő voksára is, ugyanis a CDU– CSU blokkon belül is egyre többen támadják Merkelt amiatt, hogy a német adófizetők pénzéből mentik meg a felelőtlen költségvetési politikát folytató eurózónatagokat.

piacon, illetve az ingatag helyzetben lévő bankok feltőkésítésében is szerepet vállalhat. Az EFSF kötvényvásárlásának engedélyezését az eurózónatagok parlamentjeinek is jóvá kell hagyni, azonban a képviselő-testületek a nyári szünet után leghamarabb szeptemberben foglalkozhatnak a kérdéssel. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos a múlt héten arra szólította fel a tagországokat, szeptemberben fejezzék be a jóváhagyáshoz szükséges parlamenti eljárást. A határidő teljesítése azonban aligha sikerül, ugyanis több tagállamban is komoly viták övezik az EFSF hatáskörének kiterjesztését. Elképzelhető, hogy a Bundestagban 21 fős többséggel rendelkező berlini kormánynak a ratifikációhoz szüksége lesz néhány ellenzéki képviselő voksára is, ugyanis a CDU– CSU blokkon belül is egyre többen támadják Merkelt amiatt, hogy a német adófizetők pénzéből mentik meg a felelőtlen költségvetési politikát folytató eurózónatagokat. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek