BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újabb össztűz a PPP-re

Eljutott a feljelentésig az első vidéki PPP-ügy. A hódmezővásárhelyi önkormányzat beperelte azt a céget, amellyel 2006-ban szerződést kötött egy beruházásra. A Lázár János irányította városvezetés azzal vádolja a vállalatot, hogy túlárazta a projektet, és számukra előnytelen szerződést készítettek.

Nagyot fordult a világ öt év alatt Hódmezővásárhelyen: a Csongrád megyei nagyváros önkormányzata, amely 2006-ban még a magán- és a közszféra együttműködésében, rövidebb nevén a PPP-ben (private public partnership) látta a beruházások legjobb módját, most feljelentést indít egykori partnere ellen. A Balogh Imsi Sportcsarnokot elkészítő K’Art Építő Zrt.-t azzal vádolják, hogy előnytelen szerződést írattak alá velük, ezzel pedig 174 millió forinttal megkárosították a várost.

A városvezetés igazságügyi műszaki szakértővel véleményeztette a beruházást, e szerint a teljes költség 662 millió forint volt. Az építők ezzel ellenben 836 millióról állítottak ki számlát az önkormányzat szerint. Hódmezővásárhely havonta mintegy 8 millió forintot törleszt a K’Artnak.

A közbeszerzést 2006-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott instrukciók alapján kötötték meg – mondta el a Világgazdaságnak Végh Ibolya aljegyző. A minisztériumban kidolgozott konstrukció szerint a létesítési költségekről az ajánlattevőnek nem kellett nyilatkoznia, csupán a szolgáltatási díjra tettek ajánlatot. Az önkormányzatnak a beruházás során műszaki ellenőrzésre csak a fizikai megvalósulás tekintetében volt lehetősége, a számlák valóságtartalmát nem ellenőrizhette, így gyakorlatilag a K’Art határozta meg a beruházás költségét. Emellett az aljegyző tájékoztatása szerint az építőcég azt is vállalta, hogy 10 százalékot meg nem haladó mértékben foglalkoztat csak alvállalkozókat, majd a teljes munkát kiadták egy olyan cégnek, amelynek a tulajdonosi köre megegyezik a K’Artéval. A súlyos vádakról megkérdeztük az érintett vállalatot is, ott azonban a válaszadásra jogosultak különböző elfoglaltságaikra hivatkozva nem reagáltak kérdéseinkre.

A múltban jónak tűnt a PPP, a magánfél azonban később hátrányt okozott a városnak – a hódmezővásárhelyihez hasonlóan a főváros önkormányzata is ezt hangsúlyozó kommunikációs stratégiára váltott. A budapesti városvezetés által hétfőn kiadott, munkájuk első tíz hónapját öszszegző Zöld könyv például a Közraktárak projekt, ismertebb nevén a CET építését elemzi hoszszabban.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett kiadvány úgy ír a CET-ről: „Korábban jó ötletnek tűnt, hogy a Közraktárak elbontása helyett PPP-konstrukcióban valósítsanak meg egy kereskedelmi és kulturális funkciót egyaránt betöltő épületegyüttest. A kiváló ötlet valóra váltása során viszont az eredeti előfeltételektől a főváros számára hátrányos módon tértek el.” A Zöld könyv azzal vádolja a közbeszerzési eljárás nyertesét, hogy olyan szerződést készített, amely a főváros számára hátrányos. Hogy országos szinten lesz-e folytatása a hasonló ügyeknek, egyelőre bizonytalan. Annyi nyilvánvaló, hogy e két beruházás kapcsán jutottak el feljelentésig, de a kormány korábban már megígérte, hogy lehetnek más projektek kapcsán is. Mégis, eddig csupán az önkormányzatok léptek.

Nem sietnek

Orbán Viktor még tavaly októberben bejelentette, hogy a kormány felülvizsgáltatja a PPP-beruházásokat, a jogi lépésekig mégsem jutottak még el közel egy év alatt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részletes vizsgálatokat indított már, de ezekkel sokkal tovább nem jutottak, mint hogy újra kimondják az egyébként is közismert vádakat: a PPP-beruházásokban túl sok kockázatot vállalt fel az állam, illetve az önkormányzatok.

A következő komolyabb lépésre másfél hete került sor, amikor az NFM bejelentette, hogy szerződést kötött egy ügyvédi irodával arra, hogy az autópálya-építések ügyében végezze el az állam jogi képviseletét. A jogi útvesztők miatt azonban hosszú idő lehet még, amíg további lépések következhetnek. Az idei költségvetésben 120 milliárdot különítettek el a PPP-projektekre.

A következő komolyabb lépésre másfél hete került sor, amikor az NFM bejelentette, hogy szerződést kötött egy ügyvédi irodával arra, hogy az autópálya-építések ügyében végezze el az állam jogi képviseletét. A jogi útvesztők miatt azonban hosszú idő lehet még, amíg további lépések következhetnek. Az idei költségvetésben 120 milliárdot különítettek el a PPP-projektekre.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek