Uniós pénz jár a kreativitásért

Exportképes, piacorientált új termékek és szolgáltatások fejlesztését, ezek hazai és nemzetközi szabadalmaztatását kiemelten támogatja az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) egyik legfrissebb felhívásával. „Az augusztus 1-jétől pályázható kiírás emellett egyértelműen hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkahelyteremtéshez és a meglévő munkahelyek megőrzéséhez az agrár-, műszaki, orvos-, természettudományi területen, sőt az ipari és az akadémiai, egyetemi szféra együttműködéséhez is” – sorolta lapunknak a konstrukció előnyeit Barta E. Gyula, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztő Központ vezérigazgatója. Szerinte a támogatási program lefedi az innovációs lánc egészét a célzott alapkutatástól a kísérleti fejlesztésig.

A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) keretében meghirdetett kiírás 45 milliárd forintot ígér az olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A pályázók 40 milliótól 500 millió forintig terjedő európai uniós forráshoz juthatnak, amely projektjük összköltségének 65, konzorciumok esetében 75 százalékát is fedezheti. Az elnyert támogatás alap- és ipari kutatásra, illetve kísérleti fejlesztésre is felhasználható. A pályázóknak legalább 10 százalék saját erővel kell rendelkezni, és ami jó hír, a nyertesek 25 százalék előleget igényelhetnek.

„A szóban forgó kiírás azért is jelentős, mert amióta a korábbi, viszonylag laza követelményeket támasztó Innovációs Alapból – praktikusan a hazai költségvetésből – finanszírozott pályázatok (Ötlet, Innocsekk, Baross, Jedlik) már nem elérhetők, azóta csak a GOP-on keresztül kínál az állam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) forrásokat” – értékelte lapunknak az új felhívást Major Gábor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgató-helyettese. Egyúttal felhívta a figyelmet, az EU-források sikeres beruházást utófinanszírozással támogató és a k+f+i útkereső logikája között komoly ellentmondás feszül. A korai, inkubációs szakaszban lévő ötletek számára ma gyakorlatilag nincs elérhető forrás, pláne, ha a feltaláló, ötletgazda nem rendelkezik komoly cégtörténettel és gazdasági háttérrel. Az amúgy jó feltételekkel elérhető uniós innovációs pénzekhez elsősorban azok a már működő termelővállalatok juthatnak hozzá, amelyek valamilyen belső termék- vagy technológiafejlesztést folytatnak, ugyanakkor a feltalálók vagy az új, valamilyen innovatív ötletet megvalósító cégek nem férnek be a kiírás keretébe.

Innovációs célokra a GOP I-es prioritásában kimondottan sok pénz áll még rendelkezésre. A MAPI szakértője szerint bizonyosan szükség lesz még néhány könnyítésre és/vagy pár kiemelt projektre ahhoz, hogy az abszorpciós célok is teljesüljenek. Ilyen könnyítések egyébként már történtek, sőt megjelent egy új, kkv-knak szóló automatikus innovációs pályázat is, „kár, hogy a legnagyobb érdeklődést mutató, a szoftverfejlesztő cégeket kizárja a pályázók köréből”.

(k+f+i témakörben, az ÚSZT keretében, kódszám szerint)

- Innovációs eredmények hasznosításának támogatása kkv-k részére (GOP-2011-1.3.1/C, KMOP-2011-1.1.4/B)

- Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A)

- Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP-2011-1.1.1)

(k+f+i témakörben, az ÚSZT keretében, kódszám szerint)

- Innovációs eredmények hasznosításának támogatása kkv-k részére (GOP-2011-1.3.1/C, KMOP-2011-1.1.4/B)

- Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A)

- Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP-2011-1.1.1)-->