Betonbiztos dogmák dőltek meg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMonetáris politikai különszámmal jelentkezett a Pénzügyi Szemle. A téma aktualitását a Magyar Nemzeti Bank vezetőváltásán túl az adja, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására világszerte sokat változtak a monetáris politika elemei, korábban betonbiztosnak dogmák dőltek meg.
A lapszám nyitó cikke az Állami Számvevőszék 2013 februárjában megjelent monetáris politikai tanulmányának tudományos standardok szerinti összegzése. Pulay Gyula, Máté János, Németh Ildikó és Zelei Andrásné azt a kérdést járják körül, hogy milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve. A cikk bemutatja, hogy a devizatartalékolás jelentős kockázati tényezőt jelent, illetve a hazai és a nemzetközi adatok elemzésével rámutat a kockázatok mérséklésének néhány lehetőségére. A tanulmány olyan kérdéseket vetett fel és járt körül még az év elején, amelyek illesztkednek a jegybanki vezetés közlemúltban felvetett lépéseihez, terveihez.
"Monetáris politika, érdekcsoportok és pénzügyi válság" címmel közölte cikkét Kolozsi Pál Péter közgazdász, az Állami Számvevőszék számvevő tanácsosa. Az értekezés rámutat, hogy a 2007-2008-ban kitört pénzügyi-gazdasági válság véget vetett a monetáris politikával kapcsolatban kialakult korábbi konszenzusnak.
György László és Veress József, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói cikkükben rámutattak, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta eltelt időszak külső finanszírozási nehézségei rávilágítottak Magyarország pénzügyi sebezhetőségére.
Dedák István főiskolai tanár cikke az adósságválság és az adósságfinanszírozás makrogazdasági kérdéseivel foglalkozik. A szerző arra a megállapításra jut, hogy valamennyi gazdasági szereplő nem építheti le egyidejűleg az adósságát recessziós helyzetben. Éppen ezért a válság sújtotta fejlett országokban - az alacsony kamatláb mellett - differenciáltan ugyan, ám összességében mégis expanzív fiskális politikára lenne szükség a mérlegalkalmazkodási válságból való kitöréshez. Tekintettel a hazai gazdaságpolitikai vitákra, a tanulmány kiemelten foglalkozik az adósságfinanszírozással, különös tekintettel a jegybanki finanszírozás és a nemzetközi hitelből való finanszírozás összehasonlítására.
Csáki György egyetemi tanár cikkében Magyarország IMF-hitelfelvételeivel foglalkozik, és arra jut, hogy a Nemzetközi Valutaalap „végső mentsvár-hitelező", azaz sohasem szerencsés, ha egy ország a piaci finanszírozás helyett az IMF-hez kénytelen fordulni. Ennek elkerülése olyan gazdaságpolitikával lehetséges, amely tartósan és folyamatosan lehetővé teszi az ország „elfogadható feltételek melletti" külső finanszírozását.
