Magyar gazdaság

A kifizetésekben a Ginop vitte a prímet

A 2014–2020-as uniós ciklus forrásainak lehívásában Magyarország kiemelkedik a visegrádi országok mezőnyéből, a 2004-ben csatlakozó EU-tagok közül ma már a balti államok jelentik a mércét. 

Májusban lesz tizenöt éve, hogy Magyarország és kilenc másik tagország csatlakozásával 25 tagúvá vált az Európai Unió, amely 2007-ben Bulgáriával és Romániával, 2013-ban pedig Horvátországgal bővült. A 2004-ben belépett országoktól már joggal várható el, hogy a számukra első teljes, 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklus tapasztalatait hasznosítva a mostani, 2014–2020-as időszakban már gyorsabban hívják le és hatékonyabban használják fel a közösségi forrásokat.

Az évtized végéig tartó hétéves programozási időszakban Magyarország 29,6 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,6 milliárd a nemzeti önrész, az EU 25 milliárd eurót ad.

Az összegből az év végi hajrával lehívott 31 százaléknyi hányad jóval kedvezőbb részeredmény a 27 százalékos uniós átlagnál. Az Európai Bizottság adatbázisa alapján e 31 százalékkal Magyarország a 28 EU-tag közül a 11. helyen áll.

A 2004-ben csatlakozó országok közül csak Ciprus (35 százalék), Észtország (34) és Litvánia (32) jár valamivel előrébb, vagyis megelőzzük Lengyelországot (28), Lettországot (27), Csehországot (25), Szlovákiát (24), Szlovéniát (24) és Máltát (20) is.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Érdekesség, hogy e tíz országból csak három nem lépett még be az eurózónába: Magyarországon továbbra is a forint, Lengyelországban a zloty, Csehországban a korona a fizetőeszköz. Márpedig az árfolyammozgás a termékeikkel, szolgáltatásaikkal külpiacra lépő gyártó-forgalmazó vállalkozásokon felül végső soron minden közberuházást és a versenyszféra összes EU-s fejlesztését érinti, hiszen az Európai Bizottsággal euróban történik az elszámolás.

A teljes uniós mezőny éléről a forrásai 52 százalékát már lehívó Finnország letaszíthatatlannak tűnik, mögötte tisztes távolban következik Írország (45 százalék) és Luxemburg (42).

A támogatások odaítélése alapján azonban Magyarország az EU éllovasa 107 százalékos mutatóval, ami úgy lehetséges, hogy a kormány az előzetesen megállapított uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött.

Magyarország után Málta és Portugália 86 és 78 százalékkal következik. Az említett év végi lehívási hajrá azért is volt fontos, hogy ne üssön rést a költségvetés pajzsán az uniós projektek nagymértékű állami előfinanszírozása. A 2018-as naptári évben ugyanis 4,4 milliárd euró érkezett, de ebből „csak” 3,4 milliárd a 2014–2020-as fejlesztési számlák kapcsán, a fennmaradó 1 milliárd még a 2007–2013-as időszak addig lezáratlan ügyeihez kötődött.

A 2014–2020-as uniós ciklusban már több mint 211 ezer pályázat érkezett be Magyarországon az önkormányzatoktól és a cégektől, együtt több mint 13 ezermilliárd forintra. Ezekből az irányító hatóság több mint 124 ezernek adott zöld jelzést csaknem 9300 milliárd forint értékben, és 106 ezer kedvezményezettnek már át is utaltak mintegy 5600 milliárd forintot.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek