Ma a jövedelmező és eredményes termeléshez, a piaci helytálláshoz, a fenntartható, és a természeti környezettel összhangban álló termeléshez használható eszközöket ad az agrárgazdálkodók számára a digitális és precíziós technológia
– emelte ki előadásában Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A magyar kormányzat ezért komoly munkát folytat a digitalizáció agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében, aminek fontos állomása volt, hogy 2019-ben megszületett a Digitális Agrárstratégia.
A magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának – nyomatékosította az államtitkár, hozzátéve, hogy ez igaz a termelés hozzáadott értékének növelésére, a termelékenység fokozására és a versenyképesség erősítésére csakúgy, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósítására. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása ugyanakkor nagy felkészültséget igényel a gazdálkodóktól, illetve azt, hogy új ismeretekkel bővítsék tudásukat. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás, hogy elkerülhetővé váljon a gazdálkodók közötti digitális technológiai szakadék kialakuláűsa. Ehhez az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe, illetve minden gazdálkodó számára elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat.
Ehhez hirdetett meg az agrártárca 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket lehet támogatni.
Jelenleg egyébként a Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia sikere tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében európai agráriumra irányuló társadalmi elvárásokra is.
A világban zajló technológiai forradalom során kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, aktív szerepük van az innovációban – mondta előadásában Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.A Széchenyi Egyetemet ebben kiemelkedőnek tartja, mivel az intézmény új együttműködési formákat tudott kialakítani vállalati és intézményi partnereivel. Mindezt annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is..
A ma a mezőgazdaságban zajló változások jelentőségüket és hatásukat tekintve az ipari forradalomhoz hasonlóak, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat
– mondta Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Jelenleg Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, de ahhoz, hogy ezt a dinamikát megőrizzük, esetleg fokozzuk, akkor alkalmazkodni kell az egyre komplexebbé váló globális kihívásokhoz, mint a népességnövekedés, a klímaváltozás, a termőföld és vízkészlet csökkenése, illetve a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése.
A rektor szerint jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényeltöbb területen is – mondta. Ezek az agrárkutatás és felsőoktatás, a megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása és az öntözésfejlesztés, a precíziós mezőgazdálkodás, az integrációk erősítése, a földbirtokpolitikai kérdések megoldása és a kedvezőtlen termőhelyeken történő gazdálkodás. Ha ezeken a területeken radikálisan előrelépünk, a magyar mezőőgazdaság versenyképessége, termelésbiztonsága, fenntarthatósága javulnak, és a a vidéki életforma is vonzóbbá válik.
A Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban összetett munka zajlik, amit csak preciziós gazdálkodás mellett lehet végrehajtani – mondta előadásában Kovács Norbert, a ménesbirtok vezérigazgatója. Mint kiemelte, Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijutttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.
Világszinten is élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy a 400 kilométer magasságban található űrállomásból 4000-1000 nanométer közötti felvételeket képesek készíteni.
A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat is. Díjat kapott Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa.
