A rendszerváltás óta nem fordított ennyit a magyar gazdaság tudomány finanszírozásra, miután a 1,5 százalékáról 1,6 százalékára emelkedtek a kutatás-fejlesztési ráfordítások 2020-ban, folytatva a korábbi évek trendjét – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben frissített adattáblájából.
Bár a csökkenő gazdasági aktivitás mellett is nőtt a kiadások nominális értéke, azonban nem sikerült teljesíteni a kormány által korábban 2020-ra vállalt 1,8 százalékos célkitűzést.
Ezt azt is jelenti, hogy az elmúlt 10 évben fél százalékkal (2010-ben mindössze a bruttó hazai termék 1,1 százaléka volt) emelkedett a kutatás fejlesztési ráfordítások GDP arányos értéke, így a ha a kormány komolyan gondolja 2030-ra célul kitűzött 3 százalékos vállalását, akkor a korábbiaknál is nagyobb forrásbevonásra lesz szüksége a jövőben. Ha sikerülne, azzal hazánk a vezető innovátorok, mint Svédország vagy Finnország szintjére kerülhetne, ami a hazai felzárkózás egyik fontos mutatójában jelentene érdemi előrelépést.
Folyó áron számolva a 2019-es 700 milliárd után tavaly már 765 milliárd forint tettek ki a K+F kiadások, amelyből ezúttal is a legnagyobb szeletet a vállalkozások ráfordításai hasították ki, sőt a tavalyi növekedés is egy az egyben nekik volt köszönhető. A felsőoktatási kutatóhelyek és egyéb állami kutatóintézetek egyre kisebb arányt jelentenek a teljes ráfordításból: míg 2010 óta megháromszorozódtak a vállalkozások K+F kiadásai (185 milliárdról 584 milliárd), addig a kutatóintézetek esetében a növekedés 33 százalékos (57 milliárdról 76 milliárd), felsőoktatási kutatóhelyek esetében mindössze 62 százalékos volt (61 milliárdról 99 milliárdra).
Ez utóbbiak esetében viszont 25 éves negatív rekord is megdőlt, 1996 óta nem volt ilyen kevés a kutatóhelyek száma, bár meg kell jegyezni, hogy valamennyi szektorban kevesebb kutatóhelyet regisztráltak.
Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a járvány által sújtott évben is nőt K+F létszám az összes foglalkoztatotton belül, az 1,08 százalékos arány szintén historikus csúcsnak számít.
