Hozzávetőleg 400 ezer katás és ekhós szülőt érinthet az adó-visszatérítésre jogosultak körének bővítése, így az eddigi 1,5 millió helyett már 1,9 millióan kaphatják vissza adójuk egy részét – mondta a VG-nek Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának kezdetén bejelentette, hogy a kormány kiterjeszti a személyijövedelemadó-visszatérítés kedvezményezetteinek körét. Varga Mihály pénzügyminiszter azóta további részleteket osztott meg:

a katás és az ekhós adózók mellett az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az ingatlan-bérbeadók is a kedvezményezettek közé kerültek.

Fotó: Shutterstock

A családi pótlékra jogosultság fogja meghatározni a kedvezményezetti kört – magyarázta a VG-nek Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda szakértője. A szakember hozzátette: a családi pótlékra a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám és az jogosult, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Ezzel az is eldőlt, hogy az adó-visszatérítés elvált szülőknek is jár, akik megosztva nevelik a gyermeküket, tehát nem kell hozzá házastársnak lenni

– emelte ki.

Czoboly Gergely rámutatott, hogy a katások a tételes adójuk negyedét kaphatják vissza, így a 40 százalékos különadóra ez a visszatérítés nem terjed ki. Viszont a tételes adóból is háromféle van, havi 25 ezer, 50 ezer és 75 ezer forint. Azok a katások, akik egész évben a fő szabály szerinti 50 ezer forint adót fizették meg, 150 ezer forint adó-visszatérítésre lesznek jogosultak. Azok, akik nem főállású kisvállalkozóként havi 25 ezer forintot fizettek be, összesen 75 ezer forintot, akik viszont az emelt, 75 ezer forintos katát fizették, azok összesen 225 ezer forintot kaphatnak vissza. Az utóbbi körbe csupán mintegy 15 ezren tartoznak.

Az egyéni vállalkozók összesen háromféle személyi jövedelemadót fizetnek. Egyrészt a munkabérrel azonos módon fizetnek szja-t a vállalkozói kivét után, megfizetik a társasági adóhoz hasonló 9 százalékos vállalkozói nyereségadót, végül pedig az osztalék utáni személyi jövedelemadót is. Mezőgazdasági őstermelők esetében a kérdés viszont ellenkező okból izgalmas, mert a jelenlegi kedvező mentességi szabályok miatt sokaknak egyáltalán nincs fizetendő személyi jövedelemadójuk – mondta Czoboly Gergely.

Bajusz Dániel ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, annál a kérdésnél, hogy kik, sokkal fogósabb, hogy milyen módon kapják vissza az adójukat.

Ilyen volumenű és kiterjedésű visszatérítésre még nem volt példa, és az adóhivatal működése történetének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása elé néz

– emelte ki. A szakember szerint várhatóan több adatbázis összefésülésével lehet megoldani a feladatot: az államkincstár szolgáltatja az adatokat a családi pótlékról, a KSH az átlagkeresetről, és a beérkező kontrolladatokból az adóhatóság február elejére összeállítja a bevallástervezeteket minden magánszemélyre, egyéni vállalkozóra. Lesz olyan kör, akiknek a pontos jövedelemadóját nem látja majd az adóhatóság, nekik valószínűleg muszáj lesz proaktívan megkeresniük az adóhatóságot, erre pedig eljárási rendet kell életbe léptetni – figyelmeztetett Bajusz Dániel.