Folyamatos, lassú árnövekedésre számítottak az év elején a tejtermelők, ami annak ellenére is megvalósulhat, hogy nominálisan az év eleje óta nem látszik a nyers tej átvételi átlagárának emelkedése.
Az éven belüli árgörbe az idén ugyanis nem az elmúlt években jellemző ívet rajzolta, mivel elmaradt a nyári árcsökkenés
– hívta fel a VG figyelmét Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Januárban még 2 százalékos volt az éves áremelkedés üteme – ami nominálisan nem volt ugyan igazi drágulás, de elmaradt a nyári árapály –, júliusban már 8, augusztusban pedig 9 százalékos. A szakmabeliek várakozása szerint a nyár végén induló szokásos áremelkedés az idén sem marad el, egészen a jövő év első néhány hónapjáig növekvő nyerstej-árakat prognosztizálnak.
Harcz Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a terméktanács éves 110 forintos prognózisa az alapárra vonatkozik, amihez még a beltartalom után prémium jár.
Ennek meg is vannak a piaci alapjai. A termelői költségek folyamatosan emelkednek, elég csak a takarmány és kiegészítői, az energia- és a munkabérköltségek folyamatos növekedését felidézni, az utóbbinál ráadásul a januártól valószínűsíthető havi 200 ezer forintos mértéket is biztosra veszik a szereplők. A drágulás irányába hat az is, hogy az Európai Unióban nincs tejbőség, a magyar tej hagyományos piacain, Romániában, Horvátországban és Olaszországban pedig felfelé indult az ár.
Közben nőtt a felvásárolt tej mennyisége: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adatai szerint augusztusban az előző havi mennyiségnél 4, a 2020. augusztusinál pedig 5 százalékkal volt több.
A nyers tej kiviteli ára 114,76 forint volt kilogrammonként augusztusban, az előző havihoz képest 1 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 18-cal emelkedett. A kiviteli ár 5 százalékkal haladta meg a termelői átlagárat.
Az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása 71 százalékkal múlta felül augusztusban az előző év azonos hónapjáét, de ez a nagymértékű növekedés az összes tejre vonatkoztatva már szerényebb, hiszen a terméktanács adatai szerint az elmúlt hónapokban a 12 százaléka értékesült külföldön a spotpiacon.
A nyers tej átvételi árában is megjelenő költségemelkedésnek az idén eddig tapasztalt mértéknél hangsúlyosabban kell megjelennie a tejek és a tejtermékek bolti árában is – vélik a terméktanácsnál. Eddig ugyanis a tejpiaci szereplők által elért árnövekedés a fogyasztói árak és azon belül az élelmiszerárak átlagos drágulása alatt maradt, szemben például az étolaj kiugró áremelkedésével.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiban augusztusban az éves alapon mért élelmiszerszer-infláció 3,7 százalék volt, a tejtermékek közül egyedül a trappista sajt 5 százalékos áremelkedése tudta ezt a szintet meghaladni.
A 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej fogyasztói ára 2 százalékkal nőtt ezalatt, a 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tejé stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tejé 1 százalékkal csökkent.
Az AKI feldolgozói átadási árakat is közölt, ezek szerint augusztusban az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül az ömlesztett sajté 5, a kefiré és a tehéntúróé egyaránt 4, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 3, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 2 százalékkal emelkedett. A 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tejet, a tejfölt, a natúr joghurtot és a trappista sajtot csupán 1-1 százalékkal tudták drágábban adni a feldolgozók, mint egy éve, az adagolt vaj és a gyümölcsös joghurt átadási ára stagnált, míg a natúr vajkrémé 4 százalékkal csökkent.
