Egyelőre csak kis területről vannak pontos információk a több borvidéken már javában zajló szüretről, de ahogyan minden szüret tartogat meglepetéseket, most az látszik, hogy egyes fajtáknál eddig nem tapasztalt jelenségek vannak a szőlő érésében – mondta a VG-nek Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A korai érésű szőlők szürete rendben lezajlott, a lékihozatal viszont gyengébb volt a szokásosnál.
A Balatonboglári borvidéken az ilyen fajták felvásárlási ára a tavalyi kilónkénti nettó 110 forintról fel is ment 140–165 közöttire.
A középérésű fajták nagyon előrehaladtak a fejlődésben, a pinot noir, pinot gris fajtáknál pedig általános meglepetésre nagyon magas a savtartalom. Ezek alapján az idei évjáratban nagyon sok múlik majd a borászok szakértelmén.
Több borvidékről is olyan információk érkeztek, amelyek szerint a szüretelt mennyiség elmarad az átlagostól.
A HNT a szüret előtt az aszályt tartotta a legnagyobb gondnak az idei terméssel kapcsolatban, amely nemcsak a homoki területeken, hanem a többi borvidéken is jelen volt – a Balaton környékén például nyár végén 100–150 milliméter csapadék hiányzott –, és valóban hatott is a termésmennyiségre.
Az aszály nemcsak az Alföldön, hanem szinte minden borvidéken éreztette hatását, de például Soltvadkert környékén az utolsó pillanatban érkezett egy eső, ami még mentett valamit a helyzeten. Az érés felgyorsulása itt is jellemző: alig szedték le a korai érésű Irsai Olivért, már kezdhették a később érő fajtákat.
Itt minden elkészült, mindent le lehet szedni, ami persze nem megy egyszerre, így félő, hogy lesznek túlérett, magas alkoholtartalmú tételek, ami nem szerencsés
– mondta Légli Ottó. Ezzel együtt a minőség eddig kiváló, a savak nem égtek el, a korai fajták nagyon jó képet mutatnak, frissek, gyümölcsösek, bár az is igaz, hogy például az Irsai lékihozatala 7-8 százalékkal alacsonyabb a szokásosnál. A termésmennyiség csökkenésének mértékéről ugyanakkor ő sem bocsátkozott becslésekbe, de a várható termést a gyenge-közepes kategóriába sorolta.
Az árak általában magasabbak a korábbi években jellemzőknél, bár nem mindenhol és minden fajtában, és egy-két cég most is próbálkozik az árak letörésével.
Emiatt egyébként Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy
a tisztességtelen gyakorlatot folytató felvásárlócégek ne számítsanak fejlesztési forrásokra.
A tárca azt is bejelentette, hogy az idén is ellenőrzik a mustfokot a borászati üzemekben, mert korábban több bejelentés érkezett, hogy a szüretelt szőlő tényleges és az átadáskor feljegyzett cukortartalma között eltérés van, ami hátrányosan érintheti a szőlőtermesztőt, mert így alacsonyabb árat kaphat a termékéért, és a borkészítéskor is visszaélésekre adhat lehetőséget.
Frittmann János, a HNT szakmaközi ügyekért felelős alelnöke elmondta, hogy a szüretet az Alföldön nem hátráltatja a kézi munkaerő hiánya, mert a terület körülbelül 90 százalékán már gépekkel szedik a szőlőt. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alacsonyabb lékihozatal, a kevesebb, de jó minőségű termés miatt „ezek drága borok lesznek”, így ha az ágazat nem tud árat emelni, akkor nagy bajba kerül a hazai borászat.
A csúcsminőség maradt a pincékben
A nyári készletfelmérés vegyes képet hozott, egyes szegmensekben nem volt jelentős a többlet, de a HoReCa-szektorba értékesítő, a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt, magasabb minőségű bort készítő pincészeteknél a korábbi lezárások miatt nagy mennyiségű bor halmozódott fel – mondta a VG-nek Frittmann János, aki a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is egyben. Mint kiemelte, a HNT ezért kért támogatást számukra – amire, 1,5 milliárd forintos keretösszegben októberben lehet pályázni –, illetve javasolt lepárlási támogatást, amelyet, szintén 1,5 milliárdos kerettel, már meg is hirdetett az agrártárca.
