Az idei év meglehetősen kaotikusan alakult eddig a műanyagipar számára: az alapanyagárak drasztikusan emelkedtek, a tengerifuvar-költségek közel megduplázódtak, és a globális szállítási láncok is akadoznak. Emiatt számos műanyagipari vállalatnál likviditási gondok léphetnek fel, és a kapcsolódó ágazatokban a gyártók részben vagy egészében a fogyasztókra háríthatják át a költségnövekedést, erősítve ezzel az amúgy is erőteljes inflációs nyomást – állítja legújabb ágazati elemzésében Bujdosó Tünde, az Euler Hermes szakértője.

Fotó: Shutterstock

Hosszú huzavona után, 2021. július 1-jén hatályba lépett az egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló, az európai normákhoz igazodó kormányrendelet. Ennek hatását már a mindennapjainkban is érezzük: 

például eltűntek a boltokból, kávézókból, éttermekből a műanyag szívószálak és evőeszközök.

A műanyaghulladékok újrahasznosítása terén Magyarország sajnos a sereghajtók között van az Európai Unió tagországai között

– emlékeztetett Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója. 

Míg nálunk az arány 25-26, addig az uniós átlag 44 százalék, több országban pedig meghaladja az 50-et.

Az uniós döntéshozók elkötelezettek a szigorítások folytatását illetően: 

2025-ig az összes feldolgozott műanyag felét, míg 2030-ig 55 százalékát kell majd anyagában újrahasznosítani.

Ezen belül 2029-re a forgalomba hozott italospalackok legalább 90 százalékát kell elkülönítetten gyűjteni, továbbá az is előírás lesz, hogy ezen termékek szekunderanyag-tartalma elérje a 30 százalékot. 

További probléma, hogy a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el, miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a nem környezetbarát megoldást.

Jól mutatja a szemléletváltozást, hogy 11 tagországban a hulladéklerakók aránya 10 százalék alatt van, és az EU által megcélzott arány is körülbelül ezen érték körül mozog.

A világjárvány megtörte a műanyagipar 2016 óta tartó lendületét mind Magyarországon, mind világviszonylatban – állítja Bujdosó Tünde. A 2020-as évi gyárleállások, majd a globális lezárásokat követően az ellátási láncok megszakadása, a kereskedelmi korlátozások bevezetése és a fogyasztás csökkenése egyértelműen éreztették hatásukat az ágazat teljesítményében, különösen 2020 első fél évében. 2020 utolsó negyedévétől ugyanakkor teljesítményében már a felépülés jeleit mutatta a műanyagipar. A 2021-es várakozások szerint – a jelenlegi árszintekkel – bevételi oldalon a 2019-es szinten lesz a teljesítmény, vagy még meg is haladja azt.

Ipari műanyaggyártás és csomagolóeszközök gyártásának összes nettó árbevétele Magyarországon (2016–2020), ezer Ft

Év

Műanyag csomagolóeszközök

   Műanyagtermékek 

2016

278 224 909

920 585 123

2017

251 174 091

988 215 555

2018

287 551 860

1 142 681 472

2019

328 853 004

1 306 249 811

2020

306 610 500

1 215 431 264

Azonban 2015 óta nem tapasztaltunk olyan drasztikus áremelkedést, mint a 2020 decemberétől 2021. május végéig tartó kirobbanó dinamikus trend, amely komoly fejtörést és jelentős költséget okoz az ágazat szereplőinek. 

Az áremelkedést nem lehet csupán a járvány számlájára írni.

A polimerárakat befolyásoló tényezők rendkívül sokrétűek, így hat rájuk többek között az olajár, az euró/forint árfolyam, a gyártókapacitás volatilitása – gyártóegységek termelése és leállása –, az emelkedő fuvardíjak, a konténerproblémák, a kötődő ágazatok ciklikussága és még sok más tényező. 

Az áremelkedést a szűkülő kínálat mellett növekvő kereslet is hajtotta.

Mivel sok vállalat már felhasználta a biztonsági tartalékait, és bizonyos ágazatokban a technológiai trendekkel együtt további beruházási igény is intenzíven jelentkezik, a jelenlegi piaci helyzet komoly likviditási nehézségeket okoz sokaknak – figyelmeztet az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint elengedhetetlen az állami támogatás a környezettudatosság javítása és az EU-direktívák betartásának érdekében, a szektor bizonyos szereplőinek pedig a túléléshez szemléletváltásra és komoly racionalizálásra lesz szüksége.