Nemcsak lehet, hanem kell is növelni a hazai távhőszolgáltatáson belül értékesített megújuló energia arányát

– reagált a VG azon kérdésére a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) főtitkára, amely az e téren megcélzott változásra vonatkozott. Mint Orbán Péter rámutatott, az aktuális energiastratégia zöldtávhőprogram nevű eleme előírja, hogy 2030-ra a távhő előállításához felhasznált földgáz arányának a jelenlegi mintegy 75 százalékról 50 alá kell esnie. 

A szakember szerint ugyanakkor a távhő esetében nem is elsősorban a zöldítésről, hanem az előállítás hatékonyságának növeléséről kell beszélni. 

Fotó: Unger Tamás

A hatályos uniós irányelv szerint hatékonyan előállítottnak az a távhő minősül, amelynek termelése 75 százalékban kapcsoltan – tehát villamos energiával egyidejűleg –  történik, vagy ha több mint 50 százalékban megújuló forrásból, illetve, ha a két előbbi megoldás valamely, de 50 százalék feletti kombinációjával. A hatékonyság növelése azért is fontos, mert például az, hogy hol lehet geotermiára támaszkodni, lokális adottság. 

A zöldítés kapcsán ügyelni kell arra, hogy a távhőtermeléshez felhasznált, növekvő mennyiségű biomassza fenntartható erdőgazdálkodásból származzon, 

vagyis törekedni kell a járulékos kibocsátás alacsonyan tartására is. Sok múlik például a biomassza szállítási módján és a távolságán. Célszerű lenne ezért olyan, diverzifikált portfóliót létrehozni, amelyben megvan a helye a kapcsolt termelésnek, a megújulóknak és nyilván a földgázalapú termelésnek is, amelyet adott szint alatt nem lehet kiváltani. Orbán Péter szerint nem feltétlenül optimális a földgáztól való függés teljes megszüntetésével a megújulóktól való egyoldalú függésre váltani. Egy jól kialakított mix mozgásteret adhat a szolgáltatóknak.

Ugyanakkor uniós szinten az eddigihez képest hátrányosan módosulhat a kapcsolt energiatermelés megítélése, ez pedig a Matászsznak is feladatot ad. Az Európai Bizottság ugyanis a Fit for 55 célkitűzésének megvalósítása érdekében – eszerint 2030-ra 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást – július közepén benyújtotta az energiahatékonysági irányelv és a nulla energiás irányelv módosítására vonatkozó javaslatát. Ebben egyebek mellett a hatékony távhő definíciójában a kapcsolt energia jelenlegi, 75 százalékos arányát 80 százalékos váltaná fel, néhány évvel később pedig ki is kerülne ez a termelési mód a meghatározásból. Akkortól csak a zöldtávhőt lehetne hatékonynak nevezni. Erről Orbán Péter tájékoztatása szerint a Matászsz az ITM-mel egyetértésben úgy vélekedik, hogy minél szélesebb koalíciót kellene kiépíteni például a Magyar Kapcsolt Energia Társasággal és az érintett nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy a kapcsolt energia része maradhasson a hatékony távhő meghatározásának. 

A definíciónak ugyanis – emelte ki Orbán Péter – összhangban kellene maradnia a nemzeti érdekekkel.

További aktualitás, hogy hatékonyabbá kellene tenni a 2021–2022-ben kifutó távhőár-szabályozási rendszer után életbe lépő szabályozást. Ezen a Matászsz együtt dolgozik az ITM-mel, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal. 

Leginkább azt szeretnénk, hogy a legkisebb költség elvének alkalmazása mellett jelenjenek meg a hatékony távhő irányába mutató célkitűzések is

– mondta a szervezet főtitkára. Azt is célszerűnek tartaná, ha az ármegállapítás éves rendszerét egyes paraméterek esetében két-három-négy éves ciklus váltaná fel, mert ez növelné a szektor tőkevonzó képességét. A 2014–2020-as programok zárásával zajlik a következő finanszírozási időszak előkészítése, hogy mielőbb megnyíljanak a támogatási lehetőségek.

Fotó: VG

Miközben a távfűtés kapcsán sok szó esik az energiahatékonyságról, a klímavédelemről és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, Orbán Péter szerint legalább ugyanolyan fontos a lokális levegőminőség-védelem is. Ezt segítené, ha a jogszabályok lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy levegőminőség-védelmi indokkal kijelöljenek olyan térségeket, amelyekben indokolt a távhőszolgáltatást igénybe venni. 

Igaz, eddig minden olyan önkormányzat fennmaradt az alkotmánybírósági vizsgálaton, amely ezt megkísérelte. 

Ám van számos sikeres külföldi példa, például Szlovéniában és Szlovákiában, ahol nem kifejezetten a távhő, hanem a vele azonos kibocsátású fűtési megoldás élvez elsőbbséget. A turizmusra alapozó Ljubljanában helyi rendeletben egy bizonyos „erősorrendet” határoztak meg a fűtési módok számára. Fontos szem előtt tartani a szennyezett levegővel összefüggésbe hozható életminőség-romlást, illetve az ennek következtében jelentkező költségeket is.    

Pénz lesz, a fókusz változhat

A hatékony távfűtésre való átállás költségeire Orbán Péter válasza szerint az uniós források jó lehetőséget kínálnak. Míg a 2014–2020-as fejlesztéspolitikai időszakban alapvetően a strukturális alapokból, a Kehop pályázati rendszerén keresztül lehetett hagyományos energiahatékonysági és megújulófejlesztésekre támogatáshoz jutni, a mostaniban valamivel diverzifikáltabb lesz a rendszer. A strukturális alapok forrásai elérhetők maradnak a Kehop plusz programon keresztül, de a modernizációs alap is kínál majd olyan pénzt, amelyet a távhőszolgáltatók igénybe vehetnek, továbbá a szén-dioxid-kvóta értékesítésén belül is kaphatnak támogatást, főként innovációs célra. 

Úgy látom, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve sikerül összerakni egy olyan támogatási mixet, amely a teljes értéklánc mentén segíti az energiahatékonyság javítását. E mixbe beleértendő a felhasználói oldal korszerűsítéseit segítő Otthon melege program is, amely főként a költségosztásra, a szabályozhatóságra, a fűtés- és az épületenergetikai korszerűsítésre összpontosít.

Van védelem a magas gázár ellen

A vásárolt áram és gáz magas ára a 2011 óta hozzáférhető támogatásnak köszönhetően lényegében nem sújtja a hazai távhőszolgáltató vállalatokat – mondta Orbán Péter. Emlékeztetett, hogy az általuk alkalmazható legmagasabb árat a hatóság szabja meg, a magas gázár és a drága szén-dioxid-kvóta pedig közvetlenül a távhő termelőit érinti. A szolgáltatók akkor jogosultak az említett támogatásra, ha a bevételeikből nem tudják fedezni a vásárolt távhő árát. Ennek mikéntjét a jogszabály rögzíti, az annak alapján meghatározott szolgáltatási díjból pedig részben fenntartható a rezsicsökkentett tarifa és a távhőszolgáltató működése. Azt is egy módszertanon alapuló rendelet rögzíti, hogy a termelők milyen áron adhatják el a hőt a szolgáltatóknak. 

Az energiahivatal megvizsgálja minden egyes termelő költségeit, és meghatározza az általa alkalmazható árat. 

2011 előtt egyébként e kör kapta a támogatást, ha a hő mellett áramot is előállított, azaz úgynevezett kapcsolt termelő volt. Az utóbbi négy-öt évben már a Matászsz is részese az árelőkészítésnek, közvetíteni tud a felek között, és a hivatal is nagyon pontosan látja az egyes szereplők működését. Ma már nincsenek nagy kilengések az árszabályozásban. Azokban az esetekben persze érinti a szolgáltatót a gáz magas ára, amelyekben maga a szolgáltató is termel hőt, ilyenkor éppen ez a legnagyobb súlyú – 70-80 százalékos – költsége. Természetes azonban e cégek is élveznek védettséget azokkal együtt, amelyek külső szállítótól vásárolnak.