Az idei GDP-növekedés 7-7,5 százalékos lehet, a digitalizációt pedig a kormányzati politika fő prioritásai közé kell emelni – erről beszélt péntek délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 59. Közgazdász Vándorgyűlésen, Budapesten.
Varga Mihály szerint a fő gazdasági centrumokban a meghozott gazdasági intézkedések elegendők voltak az újrainduláshoz, 2021 már a növekedés jegyében telik, és jó esély van arra, hogy 2022-ben is így legyen, hacsak nem jön közbe valami előre nem látható probléma.
Ilyen például az tartóssága, amelyről Varga Mihály szerint komoly szakmai vita van. A másik tényező pedig a vírus, de a miniszter szerint az átoltottság már olyan mértéket ért el a világon, hogy tömeges leállásra nem kell számítani.
Vannak megbetegedések továbbra is, de a súlyos esetek száma szerencsére radikálisan csökken. Ez így van Magyarországon is
– mondta Varga Mihály.
A magyar gazdaság újraindult, olyan lendületet tudott venni, amely elegendő volt ahhoz, hogy elérte a korábbi kibocsátási szintet. Kilenc európai ország van, amelyiknek a gazdasága már elérte a válság előtti állapotot, köztük Magyarország – emelte ki a miniszter, aki szerint a növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult. Ez már csak amiatt is lehetséges, mert a gazdaság szerkezete elkezdett átalakulni, megváltozni.
Máshogy jöttünk ki a válságból, mint ahogy belementünk. Négy fontos terület van, ahol a kibocsátási szint már a vírus előtti időszak felett van. Ilyen az infokommunikáció, az ipar, az építőipar és a pénzügyi-biztosítási tevékenység
– húzta alá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kiemelte: a munkaerőpiaci helyzetkép azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien, mint most, meghaladta a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma, és egyes ágazatokban már a munkaerőhiány okoz problémát.
Az idei év növekedése tekintetében az első fél év 7,6 százalékos bővülést hozott, és jó esély van arra, hogy ez az év hátralevő részében is így lesz. Jelenleg a pénzügyminisztérium 7-7,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ez nem csak kincstári optimizmus. A növekedési pályára való visszazárkózásunk folyamatos. Már visszanyertük a vírus előtti kibocsátási szintet, de még nem kerültünk arra a pályára, amelyen lennénk, ha nem jön a járvány. Azért is volt ilyen erős a felpattanás, mert mind monetáris, mind fiskális oldalról egy nagyon komoly pénzügyi csomag készült el. A gazdaság újraindítására hozott intézkedések a 30 százalékát tették ki, ebből 41 százalék volt a fiskális jellegű intézkedés. Mind a kettő szükséges volt a gyors újrainduláshoz – tette hozzá a miniszter.
Varga Mihály szerint
a 7,5 százalékos költségvetési hiánycél uniós összevetésben átlagosnak mondható. Véleményem szerint természetesen a költségvetési hiány szempontjából a jó szám a nulla, de a jelenlegi helyzetben sikerült jól menedzselni a válságot, a költségvetés ösztönző magatartást vett fel. Több mint 13 000 milliárd forinttal segíti a vállalkozásokat és a családokat a gazdaság-újraindítási akcióterv, illetve egy 1000 milliárd forintot meghaladó adócsökkentő program is fut jelenleg.
„A hitelminősítők is elismerik Magyarország teljesítményét. Sok európai országot minősítettek le az elmúlt időszakban, nálunk meg sem rezdültek. Ma este a Moody’s fogja értékelni a magyar gazdaság teljesítményét, reméljük, olyan visszajelzést kapunk, amely megerősíti a magyar gazdasági politikát” – mondta Varga Mihály, aki megemlítette a szeptemberi devizakötvény-kibocsátást is, ami jó időben, jó feltételekkel született.
A miniszter a következő időszak fő prioritásának a digitalizáció gyorsítását nevezte, ezen a téren ugyanis Magyarország elmarad a nyugati országoktól és még jelentős tartalékok vannak benne. Négy fő területen gyorsíthatja hazánk a digitális fejlődést. A digitális készségek fejlesztése (emberek képzése), a közszolgáltatások további digitalizációja, azegészségügy digitalizációja (ebben óriási tartalék és lehetőség van) és a digitális eszközök használatának fejlesztése (a kkv-k területén).
Varga Mihály a kockázatokról és a kihívásokról is beszélt előadásában. Az egyik fő terület, amelyen javítani kell majd a válság elmúltával, az adósságszint. Az állami költekezést vissza kell fogni, csökkenő, zsugorodó államadósság kell.
A következő időszak legfontosabb kihívásai:
- A fiskális politikának az arany középúton kell maradnia, a túlzott visszazárás miatt a gazdaság recesszióba csúszna, hagyni kell időt a sérült gazdasági szövet visszaépülésére. A koronavírus az oltások miatt mérsékelt hatást gyakorol a gazdaságra. Nem számítunk már olyan mértékű lezárásokra, mint amilyen a járvány második és harmadik hullámában volt.
- Az uniós források körüli viták csillapodnak és megegyezés születik. Ezek a források járnak Magyarországnak.
- A digitalizáció a kormányzati politika a top 3 prioritásai közé emelése.
- A folyó adatokkal szemben állománytípusú mutatók felértékelődése.
