Idén a második negyedévben 77,4 százalékra mérséklődött a magyar államadósság GDP-arányos értéke, az előző negyedévi 80,8 százalék után – közölte az Eurostat. A nyers adatok szerint a harmadik egymást követő negyedévben mérséklődött a bruttó hazai termékkel arányos deficit azt követően, hogy az előző negyedévi 6,8 százalék után ezúttal 2,5 százalékon állt a mutató. A szezonálisan kiigazított adatok továbbra is jókora hiányt mutatnak, a 8,5 százalékos deficit a második legmagasabb volt az unióban.
„A növekedés idén a kormány várakozásait is felülmúlta, ami csökkentené az államadósságot, viszont az uniós források beérkezésének elhúzódása, illetve a devizakötvény-kibocsátás már átbillenti a mérleg nyelvét”
– értékelte az adatokat a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
A szakember várakozásai szerint az említett okok miatt a következő hónapokban várhatóan visszaemelkedik a GDP-arányos bruttó államadósság, az év végére pedig a kormány által megjelölt 80 százalékos szint körül alakulhat.
A kabinet tervei szerint idén éppen csak az említett 80 százalékos szint alá bukik az adósságráta (79,9 százalékra), és jövőre is mindössze 0,6 százalékponttal, 79,3 százalékra mérséklődik.
Ezzel szemben optimistább forgatókönyvet vázoltak fel a Magyar Nemzeti Bank szakértői, akik szeptemberi jelentésükben úgy számoltak, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság a 10 százalék feletti nominális növekedés révén 2021. év végére 76,8 százalékra, 2022. év végére pedig 75,2 százalékra mérséklődik.
A jegybank a költségvetési tervnél gyorsabb adósságcsökkenést a dinamikus gazdasági növekedéssel magyarázza, bár azt is hozzátették, hogy az uniós források csúszása érdemben befolyásolja az adósságszint alakulását.
Ugyanerre hívta fel nemrégiben lapunk figyelmét Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője is, aki szintén azt valószínűsíti, hogy jövőre 75-76 százalékra süllyedhet az adósságmutatónk.
Mindenesetre Varga Zoltán inkább a kormány forgatókönyvét tartja reálisnak, szerinte a jövőben nagyon lassan, 1-2-3 százalékponttal mérséklődhet az adósságráta. Ugyanakkor az elemző hangsúlyozta, lassan érdemes lesz megfontolnia a kormánynak a fiskális támogatás fokozatos kivezetését.
Annak, hogy a kabinet egyelőre erre nem készül, vélhetően az egyik fő oka – amire például Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója is utalt korábban – a 2008–2009-es válság egyik nagy tanulsága, hogy nem lehet idő előtt elkezdeni a deficit lefaragását, mivel azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a kilábalás elakad, és újra bezuhan a gazdaság. Ahogy 2012-ben egyszer már történt, akkor mind az unió, mind Magyarország recesszióba süllyedt, hazánk gazdasági teljesítménye 1,4 százalékkal esett vissza, miközben Lengyelországé még mindig növekedett.
Kisebb lett a szeptemberi hiány
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – erősítette meg a két héttel korábban kiadott gyorstájékoztatójában közölt adatokat részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 1698,9 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a kiadások 1720,6 milliárd forinttal, 9,3 százalékkal nőttek. A központi költségvetés 2066,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 253,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 28,6 milliárd forintos többletet könyveltek el.
