Annak ellenére, hogy a júniusban elkezdődött jegybanki kamatemelési ciklus hatásai már a személyi kölcsönök árazásában is megjelentek, a megfelelő jövedelemmel rendelkező és nagyobb összegű hitelt igénylő adósoknak változatlanul igen kedvező feltételeket kínálnak a bankok – derül ki a piaci szereplők honlapjain megjelent tájékoztatókból.

Fotó: Simon Moricz-Sabjan

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a forintban nyújtott személyi hitelek szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamatlába 11,91 százalék volt augusztusban, ami 32 bázispontos emelkedés a júniusra kimutatott értékhez képest. 

A legnagyobb mértékű emelkedés ugyanakkor – nem meglepő módon – a változó kamatozású konstrukcióknál következett be, itt két hónap leforgása alatt 16,40-ról 18,74 százalékra ugrott az átlagos ráta. A legkisebb értéket pedig az öt éven túli kamatperiódusú (vagyis a végig fix kamatozású) konstrukcióknál mérte az MNB, itt június és augusztus között 11,26-ról 11,57 százalékra nőtt a szerződésekben szereplő, átlagos kamat.

A bankok weboldalain szereplő ajánlatok alapján viszont a legolcsóbb, elsősorban a tehetősebb ügyfélkörnek szánt konstrukcióknál alig változtak a kondíciók az elmúlt időszakban. A lakossági piacon aktív, univerzális szereplők közül többnél is elérhetők még személyi hitelek 7 és 8 százalék közötti teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. 

Ehhez viszont kellően nagy összegű – több millió forintos – hitelt kell igényelnie az ügyfélnek, miközben viszonylag magas jövedelemmel kell rendelkeznie. Ez utóbbi összege is eltérő az egyes bankoknál, de jellemzően havi nettó 400 és 450 ezer forint közötti, igazolható jövedelemtől érhetők el a legkedvezőbb kondíciók.

A személyi kölcsönök piaca az elmúlt években látványosan növekedett Magyarországon, és 2019 első nyolc hónapjában már 380 milliárd forint fölé kúszott az új személyihitel-szerződések összege. A koronavírus-járvány viszont eléggé megtépázta az egyik lakossági húzótermék piacát, amely csak 2021 tavaszától tért újra magához. 

Az erős tavaszi és nyári szezonnak köszönhetően az idei év kétharmadánál már 309 milliárd forint felett jártak az új szerződések, ami ugyan bő 30 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, de a 2019-es csúcstól még jócskán elmarad. Figyelemre méltó azonban, hogy a személyi hiteleknél is egyre tudatosabbak az ügyfelek: az idei első nyolc hónap új szerződéseinek 73,3 százalékát már 5 éven túli kamatfixálás mellett kötötték, miközben 2017 azonos időszakában még bőven 40 százalék alatt járt ez az arány.