Fordulópont következhetett be a hazai készpénzállományban. Mint a VG augusztus végén megírta: az elmúlt kilenc évben meredeken növekedett a hazai készpénzállomány. Idén nyáron már több mint 7300 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartások és a vállalkozások tulajdonában, szemben a 2012 tavaszán tapasztalt, 2600 milliárd körüli összeggel. 

Ebből a felhalmozásból különösen a háztartások vették ki a részüket, a készpénzállomány jelentős része náluk hevert, ráadásul főként megtakarításként, mondhatni, a párnacihába rejtve. A szakértők pedig régóta hangoztatják, hogy a gazdaságból rendkívüli módon hiányzik ez a több ezer milliárd forint. 

A készpénzállomány növekedésének a koronavírus-járvány megjelenése is segített, a pandémia első heteiben tömegesen vették ki a pénzüket az emberek a bankokból: 2020 márciusában például alig nyolc nap alatt 250 milliárdos készpénzkiáramlást mért a Magyar Nemzeti Bank (MNB).  

Fotó: Shutterstock

A jegybank azonban nemrég kiadott egy friss jelentést a fizetési mérlegekről, ebből pedig kiderült, hogy a készpénzállomány növekedése jelentősen lassult.

„A készpénz iránti kereslet visszafogottan alakult a második negyedévben: egyrészt az online pénztárgépet használó kereskedőknek 2021-től kötelező az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani a vásárlóknak, másrészt a járvány időszakában fokozódott az érintésmentes fizetési lehetőségek népszerűsége. Emellett a magasabb inflációs környezetben megemelkedik a készpénz alternatívaköltsége, ami a készpénz-megtakarítások mérséklődése – és a hozamelőnyt biztosító befektetések iránti kereslet élénkülése – irányába hat” – olvasható az MNB jelentésében.

Ez abból is látszik, hogy összehasonlítva a tavalyi rohammal, idén az első fél évben mindössze 209 milliárd forintnyi új kibocsátás történt, a készpénzbővülés mértéke pedig az idei második negyedévben számottevően elmaradt mind a 2020 során mért adatoktól, mind pedig a korábbi évek átlagától.

A növekedési ütem 2020-hoz képest 12 százalékról 8-ra csökkent

– derül ki a jegybank adataiból.