BUX 51,579.66
+1.21%
BUMIX 4,260.04
-0.31%
CETOP20 2,274.83
+1.03%
OTP 17,735
+3.50%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+1.08%
-0.26%
-1.23%
ZWACK 16,500
0.00%
+2.68%
ANY 1,550
+1.31%
RABA 1,375
+0.73%
-0.37%
0.00%
0.00%
-1.55%
OPUS 219.5
+0.23%
-0.43%
-3.27%
0.00%
-0.29%
OTT1 149.2
0.00%
+1.69%
MOL 2,440
-0.41%
+2.11%
ALTEO 1,710
-2.29%
0.00%
+2.51%
EHEP 1,670
0.00%
+0.81%
-0.55%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.27%
-0.59%
0.00%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
+2.54%
+4.09%
-4.14%
-3.94%
-1.39%
+3.11%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ez a Budapest-Belgrád gigaprojekt valódi jelentősége

Az elmúlt száz év legnagyobb hazai vasúti fejlesztése új dimenziót nyit a teherforgalomban. A vonal felújítása egy komplex beruházásba illeszkedik, amely több milliárd euróból zajlik a Nyugat-Balkánon.

Lerakták a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútvonal korszerűsítésének alapkövét Kiskunhalason. A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan a kétvágányú pálya megépítésével , összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő-kamerákat telepítenek. A projekt terv szerint 2025-ben fejeződik be.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A kivitelezés egyelőre szakaszosan indul el, majd 2022 februárjában teljes vágányzár lép életbe az érintett 150-es vasútvonalon. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata, tulajdonosa 51 százalékban az Opus Nyrt. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró.

A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő.

Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Ugyanakkor a BuBe elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. 

A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A BuBe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontossággal bír mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest-Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogyha össze tud érni a Budapest-Belgrád projekttel és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a jelenleg fő útvonalnak minősülő kelet-kelet-mediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál.

Kapcsolódó cikkek