BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ez a Budapest-Belgrád gigaprojekt valódi jelentősége

Az elmúlt száz év legnagyobb hazai vasúti fejlesztése új dimenziót nyit a teherforgalomban. A vonal felújítása egy komplex beruházásba illeszkedik, amely több milliárd euróból zajlik a Nyugat-Balkánon.

Lerakták a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútvonal korszerűsítésének alapkövét Kiskunhalason. A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan a kétvágányú pálya megépítésével , összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is épül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, illetve élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő-kamerákat telepítenek. A projekt terv szerint 2025-ben fejeződik be.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A kivitelezés egyelőre szakaszosan indul el, majd 2022 februárjában teljes vágányzár lép életbe az érintett 150-es vasútvonalon. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata, tulajdonosa 51 százalékban az Opus Nyrt. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró.

A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő.

Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Ugyanakkor a BuBe elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. 

A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A BuBe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontossággal bír mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest-Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogyha össze tud érni a Budapest-Belgrád projekttel és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a jelenleg fő útvonalnak minősülő kelet-kelet-mediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál.

Kapcsolódó cikkek