Idén májusban módosult a társasházi törvény, aminek nyomán kötelezővé vált a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulását kérni a ház közös részeit érintő lakásfelújítások, átalakítások előtt. Ez éppen időszerű volt, hiszen az otthonfelújítási támogatás nyomán magasra csapott a korszerűsítési láz, és sokan vadul nekiálltak a nagyszabású átalakításoknak – jellemzi a helyzetet Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a VG-nek. 

Mint mondta: jelenleg is számos régi belvárosi házban zajlanak olyan átépítések, amelyek során az amerikai konyhát vagy fürdőszobát helyezik át máshova, egy-egy pluszszobát nyerve ezáltal a felszabaduló helyiségekből. Csakhogy az amerikai konyhás nappaliba vagy az áthelyezett fürdőszobába a vízvezetéket jellemzően a padlóba vésve át kell vezetni a lakás másik részébe. Ez műszakilag többnyire kivitelezhető, de

lehet, hogy az új helyen beüzemelt mosogató, tusoló és lefolyó a szomszéd hálószobája fölé kerül, akinek a födémen áthallatszó vízcsobogás nagyon zavaró lesz. Arról pedig nem is biztos, hogy tudnak a szomszédok, ha az átalakítás során olyan falakat is áthelyeznek az új alaprajz kialakítása érdekében, amelyek az épület állékonyságában fontos szerepet töltenek be.

Fotó: Pesthy Márton / Veszprém Megyei Napló

A lichthofokat érintő, azokba benyúló átalakítások is jellemzők, ezekhez már szintén engedély kell.

A közgyűlési hozzájárulása megszerzéséhez a tervrajzokat is be kell mutatni, és statikai szakvéleményre is szükség van, mert nemcsak a főfalak, hanem esetenként a teherhordó válaszfalak kibontása is hordozhat veszélyeket – figyelmeztet a szakértő. Az elmúlt években számos példa volt rá, hogy 150-200 négyzetméteres lakásokból alakítottak ki három-négy garzont, és mindegyikben egy-egy vizesblokkot.

A jelenlegi jogszabály szerint lakáson belül mindenki azt csinál, amit akar, a törvénymódosítás betartásának ellenőrzése és szankcionálása emiatt is gyenge lábakon áll. Bár közgyűlés évente egyszer van, a közgyűlési hozzájárulást írásbeli szavazással, megfelelő tervdokumentációval év közben is bármikor be lehet szerezni, de az engedélyeztetés hiánya jellemzően nem ezen múlik.

A korábban is komoly problémákat, tulajdonostársak közötti vitákat, elharapózó viszályokat gerjesztő szabálytalan átépítések ellen még törvényi háttérrel megerősítve sem egyszerű fellépni, hiszen a törvényességi felügyeletet a jegyző látja el, de bírságolási lehetőség nélkül.

A magyarországi bíróságokon továbbra is hosszadalmas a pereskedés, van olyan is, amelyben a hűtlen kezeléssel vádolt közös képviselő ügyében 2019-ben indult perben most született csak meg az ítélet – érzékeltette a társasházak helyzetét a szakmai egyesület elnöke.

Magyarországon mintegy 1,5 millió társasház van, a májusi törvénymódosítás a közös épületrészeket érintő átalakítások engedélyeztetését érintette, de a többlépcsős házak régi és fájó problémájára nem hozott megoldást. Ez – mint arra Bék Ágnes rámutatott – a szétválás lenne, a mamut méretű társasházak közössége szeretne önállóan dönteni a saját életéről, és nem függeni más lépcsőházak tulajdonosi közösségétől. A jelenlegi földhivatali törvény szerint azonban egy helyrajzi számon csak egy társasház működhet, így viszont 300 lakásos házakban születnek torz döntések és végeláthatatlanul hosszú közgyűlések.

A járványügyi korlátozások sem segítették a lakóközösségek életét, tipikus volt az érdektelenség, ami a Covid alatt még inkább jellemzővé vált, van, amikor a tulajdonosok öt százaléka jelenik meg a közgyűlésen, ahová további öt-tíz százalék küld meghatalmazást.