Elfogadta a kormány Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát (NVS), amely biztosítja az ágazat megújulását – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tárca szerint a stratégia feljogosító feltételként szolgál az Európai Bizottság számára a 2021–2027-es programozási időszak uniós forrásainak felhasználásához.
Pénz tehát lehet, ugyanakkor a forrás konkrét elköltésének módja, vagyis az ágazat megújulásának mikéntje, költsége és ütemezése továbbra is nyitott. A közlemény nem a részletekről, hanem – Steiner Attilát, a tárca körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárát idézve – a fő vonalakról szól:
„Meghatároztuk azokat az irányokat, amelyek mentén az ellátásbiztonságot szem előtt tartva biztosíthatjuk a víziközmű-szolgáltatás fenntartható működését, elősegítjük az ágazat megújulását és a költséghatékonyabb működését is.”
Az érintett szolgáltatóknak, illetve tulajdonosaiknak így – remélhetőleg csak egyelőre – hiányérzete lehet az NVS kapcsán, mert továbbra sem tudható, hogyan jutnak pénzhez a napi működésükhöz és karbantartásukhoz. Miközben ugyanis a víz- és csatornaszolgáltatásért csak a hatóságilag rögzített árat számlázhatják ki, a költségeik nőnek.
Márpedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervek szerint a víziközmű-rendszerek rekonstrukciója a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd forintot emészthet fel.
Eddig állami segítséget is elsősorban az állami tulajdonú társaságok kaptak, az önkormányzatiak pedig nem, vagy sokkal kevesebbet. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének korábbi összegzése szerint
az állami víziközmű-cégek öt év alatt 67,5 milliárd forint pénzbeli támogatáshoz jutottak, és elengedtek számukra 65 milliárd forint eszközpótlást. Tevékenységük ugyanakkor nem minősül közszolgáltatásnak, és a fejlesztéseikhez igénybe vehető uniós támogatást sem használhatják napi működésre.
Igaz, egy mentőövet már kaptak, de abba kevesen akarnak kapaszkodni, mert az az önállóságuk megszűnésével járna. Ha az eszközeiket ingyen átadják a Nemzeti Vízműveknek, akkor az cserébe átveszi a feladataikat. Mellesleg, bár a Nemzeti Vízművek szintjén már érvényesülhetnek szinergiák, ez a társaság is csak a hatósági tarifákat alkalmazhatja.
A szolgáltatók hiányérzete talán hamarosan eloszlik: az NVS társadalmi egyeztetésre küldött változatában az állt, hogy december 31-ig ki kell dolgozni a víziközmű-ágazat hosszú távú rekonstrukciós tervét. A dokumentum szerint a hazai ivóvízellátó rendszerek csaknem 56 százaléka túlnyomóan kockázatos állapotú, ezek 45 százaléka túl van a műszakilag hasznos élettartamán. Az anyag szerint a felújításokra és pótlásokra fedezetet kell biztosítani, az érintett rekonstrukciók pedig egyre nagyobb finanszírozást igényelnek.
