Az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma 2010 óta:
tavaly 42 ezren dolgoztak az ágazatban, kétszer annyian, mint egy évtizeddel korábban
– derült ki a Eurostat legújabb kutatásából. Jelentős volt a növekedés ez idő alatt Görögországban, Lengyelországban, Hollandiában, Máltán és Cipruson is. A kutatók száma egyetlen tagállamban, Romániában csökkent, ott 7 százalékkal kevesebben dolgoztak tudományos területen, mint egy évtizeddel korábban.
A magyarországi adat annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, 2010-ben még a 1,13 százalékát tették ki, tavaly már az 1,6 százalékát, ami 1990 óta a legmagasabb érték. Ezzel az eredménnyel Magyarország Lengyelország vagy Szlovákia mellett olyan országokat is megelőz, mint Spanyolország és Olaszország.
A k+f ráfordítások ilyen mértékű növekedése elsősorban a vállalatoknak, azon belül a feldolgozóiparban megjelent külföldi tulajdonú kutatási-fejlesztési központoknak köszönhető:
a vállalatok e ráfordításai tavaly összesen 589 milliárd forintot tettek ki a 2010-es 185 milliárd után, azaz a növekedés közel háromszoros volt. Ennek következtében egy évtized alatt a korábbi másfélszeresére nőtt a vállalati kutatóhelyek száma, amivel sem az egyetemek, sem az állami kutatóintézetek nem tudták tartani a lépést.
Ezzel együtt hiába a harmincéves rekord, nem teljesült az a kormányzati vállalás, amely 2020-ra a bruttó hazai termék 2 százalékára emelte volna a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, bár az is igaz, hogy ekkora arányt a legtöbb uniós ország sem ért el. Ennél azonban jóval ambiciózusabb cél lebeg a hazai tudománypolitika horizontján, amely az évtized végére a GDP 3 százalékára emelné ezeket a forrásokat.
A vállalás jelentőségét mutatja, hogy ekkora ráfordítással ma az Európai Unióban csak olyan magasan fejlett országok büszkélkedhetnek, mint Svédország, Ausztria vagy Belgium.
Ehhez tehát a felsőoktatási és az állami kutatóintézeteknek a jövőben fel kell zárkózniuk, de bőven van még feladat a hazai tulajdonú vállalatok kutatás-fejlesztésének erősítésében is. Ezt a célt szolgálhatták az ágazatban az elmúlt években végrehajtott reformok, ilyen volt a kutatóintézeti, illetve az egyetemi struktúra gyökeres átalakítása és a belengetett forrásbővítés.
