A jelenleg nyolcadik osztályba járó diákok 36 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ez 6 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban
– derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felméréséből. Kiemelték, hogy a pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet 2021-ben.
Budapesten a gimi népszerűbb
A továbbtanulási tervek tekintetében szignifikáns különbségek figyelhetők meg az egyes megyék tanulói között. A budapesti végzős évfolyamba járók több mint fele, 52 százaléka, a Komárom-Esztergom megyei tanulók 43 százaléka gimnáziumban szeretne továbbtanulni, míg Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében csak a tanulók negyede szeretne gimnazista lenni. A szakgimnáziumot, technikumot a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében választanák, míg a legkisebb arányban Komárom-Esztergomban. Ezzel párhuzamosan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei diákok 37 százaléka tanulna általános iskola után szakképző iskolában, míg Budapesten ez az arány 9 százalék.
Még mindig a szülők a legfőbb támaszok
A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 95 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, ez 3 százalékos javulás a tavalyi eredményhez képest. Tízből kilenc gyermek idén is a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 58 százaléka osztályfőnöki órán, 54 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg továbbra is tízből három diák használja az internetet mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást. A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre 2021-ben is rányomta a bélyegét, az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 16, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon 14, kamarai rendezvényeken 8 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.
A diákok fele szakmát tanulna
Százból több mint ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincegyen szakképző iskolában, huszonnégyen pedig technikumban, szakgimnáziumban tanulnának tovább.
Ugyanakkor a nyolcadik évfolyamos tanulók 9 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson, ami javuló tendencia, tavaly ugyanez a szám 12 százalék volt. A diákok 31 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 34 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 6 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja. A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig azt válaszolta, még nem tudja, mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei tekintetében 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzók aránya, ez a szám viszont most kismértékben csökkent, ám az előző évhez képest idén növekedett azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.
A magas jövedelem a legfontosabb szempont
A fiatalokat az idén is megkérdezték arról, milyen tevékenységben a legjobbak.
A legtöbb diák idegen nyelvek tanulásában, informatikában, csapatsportban, rajzolásban és festésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban találta magát a legtehetségesebbnek.
A jövőbeli foglalkozások tekintetében az informatika, a gasztronómia, a sportolás és a művészeti ágak a legnépszerűbbek a diákok körében. Ahogy az az eddigi években is kiderült, a bútorkészítést, a fémekkel való foglalkozást és a növénytermesztést ritkábban említették.
2021-ben kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban a magas keresetet tartják fontosnak, ez minden második tanulóra jellemző, míg 45 százalékuknak szempont, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek. A harmadik fontos tényező idén a munkatársakkal való jó kapcsolat.
A tanulók többségének, 68 százalékának most is azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzenek olyan szakmát, amivel szívesen foglalkoznak, 45 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakma felé forduljanak, amivel jól tudnak majd keresni.
Az adatokból továbbra is megállapítható, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntés meghozatalát.
A fehérgalléros munkaköröket, a művészet és szórakoztatás területét az előnyösebb családi hátterű, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé előnyös körülmények közül érkezők, az iskolában rosszabb eredményeket elérők számára vonzóbbak. Az építészet, tervezés, faipar, illetve a szolgáltatás foglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók (és szüleik), ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi hátterűek látnak benne nagyobb perspektívát. A mezőgazdasági területet választók csoportja homogénnek látszik a családi háttér és az iskolai teljesítmény alapján, összességében annyi mondható el róluk, hogy a lányok és a diplomás szülők gyermekei körében némileg gyakrabban találkozhatunk ilyen preferenciájú tanulóval. Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.
Hétvégén írják a nyolcadikosok a felvételit
Január 22-én, szombaton 10 órától írják a diákok a központi írásbeli felvételi vizsgát magyar nyelvből és matematikából. Aki valamiért nem tud ezen részt venni, azok a pótfelvételi vizsgát január 27-én írhatják meg.
