Az esetleges konfliktusnak lenne gazdasági hatása is, amely Magyarországot mind ukrán, mind orosz oldalról érinthetné – mondta a Moszkva és Kijev között pattanásig feszült helyzetről a VG-nek a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Regős Gábor szerint

bár egyik ország sem tartozik hazánk legfontosabb exportcélpiacai közé, nem mindegy, hogy mennyire stabilak ezek a gazdaságok, mennyire tudnak fizetőképes keresletet jelenteni a magyar termékek, szolgáltatások iránt.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ukrajna stabilitása a kereskedelem szempontjából sem mellékes az elemző szerint, hiszen az áruk egy része a kelet-európai államon keresztül érkezik vagy arrafelé távozik Magyarországról. Egy katonai konfliktus ráadásul megnehezítheti az átkelést a határon, így a Magyarországon vagy Európa más államaiban, különösen Lengyelországban alkalmazott ukrán munkaerő átjutását is. A Századvég szakembere arra szintén felhívta a figyelmet, hogy egyes magyar nagyvállalatoknak, például az OTP-nek vagy a Richternek a helyi leánycégeken keresztül jelentős érdekeltségei vannak mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban, a háborús helyzet eszkalálódása pedig csoportszinten kihathat a vállalatok eredményességére.

A feszült helyzet ugyanakkor Magyarország gázellátását nem veszélyezteti.

Regős Gábor emlékeztetett: az új magyar–orosz megállapodás értelmében már nem északkeleti szomszédunkon át érkezik az energiahordozó Oroszországból.

A gázkérdést – amely nem javított a Budapest és Kijev közötti, az ukrán oktatási törvény miatt egyébként is meglehetősen hűvös viszonyon – a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is érintette a VG-nek. Fedinec Csilla felidézte: tavaly ősszel nagy felháborodást keltett Kijevben Magyarország megállapodása az orosz gázipari monopóliummal, a Gazprommal arról, hogy az orosz földgázt ezentúl nem az ukrajnai tranzitvonalon, hanem Szerbián és Ausztrián keresztül fogjuk beszerezni. Ukrajna ezzel nemcsak a tranzit Magyarországra eső részétől esett el, hanem attól a gázmennyiségtől is, amit ebből reverz, azaz visszafordított irányú gázként hazánktól vásárolt meg – magyarázta az Ukrajna-szakértő. Jelezte ugyanakkor: röviddel ezután Budapest és Kijev megegyezett arról, hogy – a tesztüzemmódot követően – áprilistól garantált földgázszállítási kapacitást biztosítunk szomszédunknak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Ukrajna 2015 óta nem vásárol közvetlenül Oroszországtól földgázt, hanem szükségletei 30 százalékát európai importból biztosítja.

Európai országokban vendégmunkásként dolgozó, a koronavírus-járvány miatt hazautazó ukrán állampolgárok szállnak fel az egyik értük érkező autóbuszra a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhelyen 2020. március 30-án

Fotó: Balázs Attila / MTI

Egy esetleges ukrajnai sorozás negatívan hathat a munkaerő-kínálatra – jelezte Fedinec Csilla. Ez pedig érzékenyen érintheti azokat a magyarországi munkaadókat, amelyek ukrán állampolgárokat is foglalkoztatnak. Az ő elhelyezkedésüket egy 2016 óta érvényben lévő jogszabály jelentősen megkönnyítette a Pénzügyminisztérium által meghatározott munkakörökben és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat megvalósító vállalkozásoknál. Nincs könnyű helyzetben Kárpátalja sem: egy lehetséges sorozás az ott élő magyarokat is érintené, ráadásul ez Ukrajna gazdaságilag egyik legelmaradottabb régiója. Az országos átlagnál magasabb, tíz százalék fölötti az állástalanok aránya, ám a legfőbb probléma a rejtett munkanélküliség, amely ennek akár a három-négyszerese is lehet – mutatott rá a szakértő. Egyébként az ukrán állami statisztikai hivatal nyilvántartása szerint 2020-ban 866 olyan vállalkozás volt Ukrajnában, amelynek magyarországi a tulajdonosa vagy a részvényese. Ebből 458 Kárpátalján működött.

Többlet a mérlegben

Az elmúlt években a magyar–ukrán termék-külkereskedelemben mindig hazánk bírt többlettel – ennek mértéke 2020-ban 816 millió euró volt, a legmagasabb a 2012 és 2020 közötti időszakban. Az egyenleg a megelőző évhez képest csaknem 300 millió euróval javult, míg 2017 óta a növekedés mértéke meghaladta a 700 milliót. A termékek importja 2020-ban euróban számítva, éves alapon 20 százalékkal visszaesett, s így a 2012-es szinten alakult. Az export ezzel szemben csupán 2,2 százalékkal csökkent, míg 2012-höz képest 17,8 százalékkal bővült. 2019-ben, a válság előtti utolsó évben Ukrajna importoldalon a 19. legfontosabb partnerországunk volt, a behozatal 1,5 százaléka kapcsolódott hozzá. Kiviteli oldalon az ukrán export aránya 2 százalék volt, amellyel a 14. legfontosabb partnernek bizonyult. Ukrajnába leginkább villamos berendezéseket, gázt, gyógyszereket és közúti járműveket szállítottunk – összegzett a Századvég elemzője.

Fotó: ANATOLII STEPANOV / AFP