Lengyelország után Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) a visegrádi régióban 2010 és 2021 között az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Lengyelországban az időszak alatt 40, hazánkban 30,3, Szlovákiában 28,8, míg Csehországban 22,5 százalékkal emelkedett a gazdaság kibocsátása. Bár nem tartozik a visegrádi országcsoporthoz, ugyancsak erőteljes növekedést mutatott a román gazdaság, ám a közvélekedéssel ellentétben aligha beszélhetünk arról, hogy leelőzte volna Magyarországot. Az eleve jókora hátrányból induló keleti szomszédunk GDP-je 2010 és 2021 között 33 százalékkal bővült, ami mindössze 3 százalékpontos különbség Románia javára.

A régiós rangsorok elején vagyunk

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a VG-nek elmondta, hogy 

ha a visegrádi országokat és Romániát nézzük, akkor az öt ország között Magyarország a második helyen állt 2021 végén: a negyedik negyedévben a lengyel GDP 4,9, a magyar 2,8, a román pedig 0,6 százalékkal volt magasabb a két évvel korábbinál, míg a cseh mutató 2,1, a szlovák pedig 1,2 százalékkal elmaradt attól. 

Ha a másik releváns tényezőt, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t vesszük az uniós átlaghoz képest, ebben a rangsorban Magyarország 2020 végén a harmadik helyen állt Csehország (93 százalék) és Lengyelország (75,7) után 73,9-es mutatóval, hazánkat követte Románia és Szlovákia (72, illetve 70,1 százalék).  Bár a mostani válság egyértelműen a lengyel gazdaságot érintette a legkevésbé, az elemző szerint, mivel 2021-ben a magyar növekedés volt magasabb, nem zárható ki, hogy tavaly visszaelőztük őket. (Korábban a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont úgy számolt, hogy a fejlettségünk 2021-ben az uniós átlag 76 százalékára emelkedhetett, amivel Lengyelország mögött maradhattunk.) 

Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI

Romániában nőtt az államadósság

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint valóban látványos felzárkózást produkált a román gazdaság az elmúlt évtizedben, ám a tetemes növekedés mögött intenzív eladósodás volt megfigyelhető. Mint rámutatott, 2010-ben még a 30 százalékot alulról érintette keleti szomszédunk GDP-arányos adósságrátája, ám 2019-re 35,4-re ugrott, szemben Magyarországgal, ahol ugyanezen időszak alatt 15 százalékkal csökkent az adósság. 

Tehát a magyar gazdaság úgy érte el a növekedési teljesítményét, hogy közben az adósságleépítésért is erőfeszítéseket kellett tenni. 

Ráadásul a román egyensúlyi mutatók évek óta rosszabbak a magyarnál, a folyó fizetési mérleg hiánya tartósan a GDP 5 százaléka körül alakul, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság már a járvány előtt túlzottdeficit-eljárást indított Románia ellen. Arra pedig már Regős Gábor mutatott rá, hogy az Eurostat adatai szerint Romániában a szegénység kockázatának kitettek aránya 2019-ben 30,4 százalék volt, míg hazánkban csupán 17,8.

Döcögős kezdés után hagyta le a magyar gazdaság a szlovákot

A magyar gazdaság 2010 óta tartó fejlődése egyáltalán nem egyenletes, a 2008–09-es válság után a helyreállás meglehetősen döcögősre sikeredett, 2014-ig el sem érte a 2 százalékot az éves növekedés mértéke, 2010 és 2013 között mindössze 3,5 százalékkal bővült a magyar GDP, szemben a lengyel és a szlovák teljesítménnyel, amely ennek a háromszorosa volt. A teljes képhez azonban hozzá tartozik, hogy 

a magyar gazdaság kifulladása már jóval korábban elkezdődött, a 2006-ban bejelentett megszorításokat követően és azok hatásaként a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben mindössze 0,6 százalékkal nőtt a magyar GDP (szemben a szlovák 10,7, illetve a lengyel 7 százalékkal). 

A magyar gazdaság felzárkózása 2017-ben vett lendületet, azóta a járvány által okozott 2020-as visszaeséssel együtt is közel 17 százalékkal bóvült a hazai GDP, és csak másfél százalékkal maradt el a lengyel teljesítménytől, míg Szlovákiához és Csehországhoz képest mintegy kétszeres volt a növekedési különbség hazánk javára. Ennek is köszönhető, hogy vásárlóerő-paritáson hazánk az elmúlt években megelőzte Görögországot, Szlovákiát és tavaly jó eséllyel már Portugáliát is. Pásztor Szabolcs Szlovákia kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Világbank adatai szerint az export/GDP mutató 2018-ban érte el a maximumát 96 százalékos értékkel, azóta viszonylag látványos, csaknem 10 százalékos visszaesés következett be. Szerinte ez arra utal, hogy északi szomszédunknál elérhette a maximumát az exportszektor versenyképessége, és egy bizonyos pontnál nem tudja tovább mozgatni a növekedést. Magyarország ezzel szemben már csaknem tíz éve tartja a közel 80 százalékos nyitottsági mutatót, tehát hazánkban még mindig vannak növekedési tartalékok – magyarázta a szakember.