Különösen érzékenyen érinti a magyar gazdaságot az Ukrajnában dúló háború, miután a két hadviselő fél Magyarország exportjának 3,4 százalékát teszik ki, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban – állapítja meg az Európai Bizottság Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. A brüsszeli testület szerint a leginkább kitett szektorok a mezőgazdaság és a gyógyszeripar, ezen ágazatok exportjának több mint 10 százaléka Ukrajnába vagy Oroszországba irányul. Míg Ukrajna fontos beszállítója a magyar elektronikai és fémiparnak, addig az orosz nyersanyagok a hazai vegyipar számára létfontosságúak.
A külkereskedelemre gyakorolt negatív hatás mellett az üzleti bizalom csökkenését, a finanszírozási költségek emelkedését és a vásárlóerő romlását jósolja a magas miatt az Európai Bizottság,
így várakozásai szerint az idén 9 százalékkal nő az infláció Magyarországon, miközben a 3,6 százalékkal emelkedik, ami jövőre 2,6-re lassul.
Az Európai Bizottság arra is rámutat, hogy nyomás nehezedik a költségvetésre a bizonytalan geopolitikai és makrogazdasági környezet miatt, komoly kihívás elé állítva ezzel a kormányt. Minden bizonnyal az államnak közbe kell lépnie, hogy fedezze a többségében állami tulajdonú közüzemi társaságok veszteségeit, de a menekültek segítése és a béremelései is pluszterhet jelentenek a büdzsének.
Az uniós testület azt is jelzi: a globális bizonytalanság és a magas infláció miatt Magyarország adósságszolgálati költségei jelentősen megnőttek az Ukrajna elleni invázió óta: a 10 éves államkötvények hozama 2 százalékról 7,5-rea emelkedett. De szintén kockázatként azonosítják, hogy megtakarítási termékként nagy mennyiségű kötvényt értékesítettek lakossági befektetőknek.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az emelkedő lakásárak kockázatokra utalnak a lakáspiacon, miután 2013 és 2020 között nominálisan megduplázódott a lakások ára, ami a legnagyobb növekedés az EU-ban. Ennek kapcsán az állami támogatásokat említik, amelyek növelték az otthonok iránti keresletet, miközben az ágazat kapacitáshiánnyal küzdött.
Megjegyzik, hogy a hazai eladósodottsági szint továbbra is alacsony, azonban a kamatlábak emelkedése nehézséget okozhat bizonyos hitelfelvevőknél.
