Összesen több mint 5000 milliárd forint értékben lehet szükség új beruházásokra a villamosenergia-szektorban 2030-ig,
hogy egyensúlyban maradjon a rendszer a növekvő naperőművi kínálat és az emelkedő áramkereslet mellett. Ez utóbbit elsődlegesen az új nagyfogyasztók megjelenése generálja, ami a következő öt évben komoly villamosenergia-ellátási gondokat okozhat.
Egy szakpolitikai elemzés szerint az orosz–ukrán háborún túl a megújulóenergia-termelés dinamikus térhódítása, továbbá a jelentős fogyasztásemelkedést eredményező újraiparosítás is rámutatott a villamosenergia-szektor átalakításának kényszerére. A folyamatban az egyik meghatározó elem az akkumulátorgyárak betelepülése Magyarországra, ami a jelenleg ismert adatok alapján a villamosenergia-felhasználás jelentős, mintegy 30 százalékos bővülésével jár.
A beruházások részben éppen azért szükségesek, hogy az akkumulátorgyártók rendkívül jelentős villamosenergia-fogyasztása biztosítható legyen. Ehhez új, konvencionális, megszakítás nélkül elérhető energiatermelő források szükségesek.
Ha a fejlesztések elmaradnak, előállhat az a helyzet, hogy az üzemek áramigénye nem minden esetben lesz kielégíthető.
A nagyfogyasztókon kívül az általános elektrifikáció (hűtés, fűtés, ipari átállás, e-mobilitás), valamint a dekarbonizációs folyamatok szintén az áramfogyasztás ugrásszerű növekedésével járnak. Ezzel párhuzamosan rendelkezésre kell hogy álljon a hirtelen megugrott ipari és töretlenül növekvő lakossági igények kielégítéséhez szükséges villamosenergia-forrás. Ennek biztosítása belföldi termelés és esetén is bizonytalan. (Magyarország jelenleg is döntően villamosenergia-importra szorul.) Erre a problémára átmeneti rendelkezések adhatnak választ, amelyek stabil alapját képezik a villamosenergia-rendszer hibrid működésének.
A földgáz egészen az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásáig ilyennek tűnt, mint ami egy biztos, elfogadott és vállalható ideiglenes megoldás a hagyományos termelési források és a megújulók közti átmeneti időszakban.
Ezt a szerepét a földgáz feltehetően meg tudja tartani, ugyanakkor az orosz földgázforrás jó eséllyel visszaszorul, aminek a hatása a nagykereskedelmi árakban fog megjelenni.
Az elemzés azzal kalkulál, hogy az új nagyfogyasztói igények összesített teljesítménye 2028-ra meghaladhatja a 2500 megawattot. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a hagyományos termelői kapacitásnövekedés elmaradása az importfüggés további mélyüléséhez vezet, ami nemzetgazdasági, ellátásbiztonsági és hálózati üzembiztonsági szempontból kiemelt kockázat. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem elegendő új naperőművi kapacitások bővítése ahhoz, hogy az éjjel-nappal fennálló nagyfogyasztói igények teljesíthetők legyenek, ugyanis
ezek napsütés hiányában és éjjel nem termelnek.
Amikor pedig igen, akkor függetlenül a felhasználói igény mértékétől.
Ezért van szükség mindenképpen megfelelő termelői és szabályozási kapacitásra. Ez legalább 1000 megawatt új, hagyományos termelői kapacitás – azaz magas rendelkezésre állású, gyorsan szabályozható, jellemzően gázmotoros kiserőművek – létesítésével érhető el. Így az államhoz beérkezett fogyasztói igények kiszolgálása az import-export viszonyok ellátásbiztonság szempontjából megfelelő szinten tartásával biztosítható lesz.
Önmagában ennek a projektnek a költsége 300 milliárd forint körül alakulhat,
a tervezett megvalósítási határidő (a nagyfogyasztói igények ütemezéséhez igazodva) pedig 2027 vége.
