A második negyedévben 6–7 százalék között lehet a növekedés mértéke, viszont a negyedév végén már megfigyelhető a lassulás, ami folytatódik az év hátralévő részében – közölte Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Az idén még robusztus növekedésre számít a jegybank, 4,5–5,5 százalék közötti ütemet jósol, ugyanakkor a kettősség lesz a leginkább a jellemző 2022-re, az év második felében már egy alacsonyabb tempó következik.

Az idei növekedést a fogyasztás hajtja, miután a lakosság előre hozza a fogyasztását, emiatt is módosította az idei prognózisát felfelé, a jövő évit pedig lefelé a jegybank.

2022-ben 2–3 százalékra lassulhat a növekedési ütem, amit a vállalatok növekvő költségeivel és a csökkenő beruházási dinamikával magyarázott az MNB ügyvezető igazgatója

Budapest 2020.07.28.MNB Versenyképességi jelentésBaksay Gergely MNB ügyvezető igazgatófoto: Vémi Zoltán/Világgazdaság
Fotó: Világgazdaság

Növekszik a lakosság reáljövedelme a magas ellenére

Baksay Gergely szerint az infláció alakulására reagálnak a vállalatok, emiatt az idén nem egy, hanem két béremelésre lehet számítani. Ráadásul nemcsak a és a garantált bérminimum, hanem az átlagbér is jelentősen emelkedett. 

A magas bérkiáramlás azt eredményezi, hogy a háztartások összjövedelme az év elején kifizetett kormányzati transzferek köszönhetően reálértéken 5 százalék körül növekedhet idén.

A fogyasztás viszont ennél nagyobb arányban, így az idén sikerül megtörni a fogyasztási ráta elmúlt évekre jellemző csökkenését, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a pénzügyi megtakarítási ráta mérséklődik.

Lassul, de fennmarad a beruházási dinamika

Az idén 4 százalék körüli beruházási dinamikára számít az MNB, ami jövőre 1 százalékra csökkenhet. Ezt a költségvetést kiigazító lépések magyarázzák, valamint az, hogy a vállalatok növekvő költségekkel néznek szembe. A GDP-arányos beruházási ráta ezzel együtt magas marad, amely az idén éri el a csúcsértékét, ezt követően is 26-27 százalék körül stabilizálódhat. Baksay Gergely hangsúlyozta, ez azért fontos, mert a magas beruházási ráta a növekedést támogatja hosszú távon. 

Javuló hiánymutatók

Minden hatás abba az irányba hat, hogy az áruforgalmi deficit egyenlege növekszik az energiaárak és az lassulása következtében, de a fogyasztás is hatja. Viszont várakozásaik szerint a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog a fogyasztás visszaesése, illetve az ipari kapacitások kiépülésének köszönhetően.

Tartósan csökkenő hiány- és adósságpályán van a magyar gazdaság

– mondta Baksay Gergely a költségvetési kiadások lefaragásról.