Várhatóan nőni fog a késedelmesen vagy egyáltalán nem fizetett közüzemi számlák aránya a rezsicsökkentés szűkítése miatt. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke szerint a dráguló energiaszámlák miatt jelentősen emelkedhet az egy főre jutó tartozás összege is. Bódizs Kornél szerint egyelőre nem látszik az emelkedő kamatok hatása. A meghosszabbított kamatstop következtében ugyanis a nem teljesítő hitelek később jelenhetnek meg a követeléskezelő cégeknél.

A MAKISZ szerint a 2022-es évben a szektornak újabb kihívásokkal kell szembenéznie, amely egyrészt a háború általános gazdasági következményeiben ölt testet, másrészt a követeléskezelői piacot is érintő extraprofitadót is ki kell gazdálkodniuk. Az előbbi valószínűleg szerényebb bevételeket okoz, hiszen ezen a területen a bevételek előfeltétele, hogy az adósok jövedelmi helyzete is stabil legyen. Jelenleg még nem mondható, hogy visszaesés következett volna be, de az év második felében ennek a lehetőségével is számolnak a szakemberek.

„Az úgynevezett extraprofitadó annak ellenére kerül bevezetésre a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál, hogy extraprofithoz teljesen nyilvánvalóan nem juthattunk, ugyanakkor segítettük is a gazdaságot a pandémia rendezett átvészelésében. Az új adónemet a korábbi banki különadón felül kell fizetnünk – ráadásul a nettó árbevétel, nem pedig az eredményünk után –, és a kisebb követelésvásárlók számára ez már erőn felüli terhet jelenthet. Tartunk attól, hogy a jellemzően kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások nem fogják tudni tartani a versenyt, és a cégeik, állományuk külföldi tulajdonú, jellemzően multinacionális hátterű felvásárlóknál kötnek majd ki” – fogalmazott a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének elnöke.

Bódizs Kornél kiemelte, hogy a kamatstop csak a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik – függetlenül attól, hogy mi a hitelcél, így például a szabad felhasználású – de jelzáloggal fedezett – kölcsönökre is érvényes lehet. Ugyanakkor más lakossági termékre (fedezetlen személyi kölcsön, hitelkártya) vagy nem lakossági ügyfélre (például kkv-k, egyéni vállalkozók) nem vonatkozik a rendelet.

„A kamatstop azt is jelenti, hogy akinek a kamatfordulója, tehát amikor a átárazódása megtörténik, erre a 2022. december 31-ig tartó időszakra esik, annak a kamatát nem lehet december 31-e után azonnal megváltoztatni és a piaci rátákhoz igazítani. Ez csak a következő kamatperiódus kezdetével lehetséges, ami lehet öt vagy akár tíz év múlva is, ha az adott hitel esetében ilyen hosszú a kamatperiódus” – részletezte a MAKISZ elnöke.

Eviction and mortgage debt, foreclosure or difficulty to payback bank mortgage loan concept, bankruptcy man and family fighting to hold back their house with big legal hand evict it by law.
Fotó: Shutterstock

A kamatstoppal érintettek tehát nem egyszerre, hanem a kamatperiódustól függően fogják majd a többletterheket megtapasztalni, sőt a nagyon hosszú kamatperiódusú hitelnél csak e hosszú időszak végén, az akkori gazdasági helyzet dönti majd el, hogy milyen ráta alapján kell majd fizetni. A szakember szerint ezért inkább általánosan, az emelkedő kamatkörnyezet hatásairól érdemes beszélni. A cégek finanszírozásában például eleve gyakori az igen rövid, akár negyedéves periódus, náluk vaskos kamatemelkedés látható.

A finanszírozás költségeinek ilyen mértékű emelkedését kevés vállalkozás kalkulálta be az idei év pénzügyi tervezése során.

„Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kormány a törlesztési moratóriumot is meghosszabbította fél évvel – az azt kérelmezők számára – az év végéig. Az MNB pedig előírta a bankok számára, hogy a moratórium lejártával kedvező átstrukturálási lehetőségeket dolgozzanak ki az adósaik részére. A kormány és a jegybank ezzel tompítani igyekszik a növekvő kamatterhek következményeit. A kamatemelés és az intézkedések összhatásáról kell tehát beszélni, amelyek nyomán arra számítunk, hogy jövőre, 2023-nak is csak a második felében lesznek majd újra nagyobb számban megvásárolható banki követelések a piacon” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette: a jelenlegi inflációs környezet és a kamatemelkedés nem segíti a hitelezést sem, amitől tehát ezen felül tartani lehet, hogy az újonnan kihelyezett hitelek száma visszaesik, valamint a kamatstopból kimaradó ügyek esetén növekvő bedőlések valószínűsíthetők.