A hazai piacon elérhető számos ösztönző hatására az utóbbi időben Magyarországon is megfigyelhető az elektromos járművek fokozódó térnyerése. Ilyen ösztönzők lehetnek az egyes adókedvezmények, adómentességek vagy az elektromos autók vásárlásához biztosított vissza nem térítendő állami támogatások. A Deloitte szakértői ezeket a kedvezményeket, illetve a hozzájuk kapcsolódó leggyakoribb adózási szempontokat foglalták össze.
2021 végén 42,6 ezer zöld rendszámos autó futott a magyar utakon, ami éves szinten 57 százalékos növekedés – derül ki a Jövő Mobilitása Szövetség adataiból. Zöld rendszámot viszont a tisztán elektromos autók mellett a konnektorról tölthető plug-in hibridek egy része is kaphat, az előbbiek száma pedig 72 százalékkal 21,5 ezerre emelkedett.
A közlekedés zöldítésében, a környezetkímélő megoldások terjedésében kiemelt szerepe van annak, hogy számos kedvezmény és támogatás érhető el a környezetkímélő gépjárművek megvásárlásához. Ezek a kedvezmények a magasabb fogyasztói ár ellenére is az elektromos autók vásárlása irányába mozdíthatják el a fogyasztókat. A vásárlók körében nagy népszerűség övezte az elektromos autók vásárlásához 1,5 vagy akár 2,5 millió forint összegű állami hozzájárulásra kiírt pályázatokat, a támogatást a vevők az állami programban regisztrált kereskedőknél érvényesíthetik. Az állami támogatás folyósításának azonban nyertes pályázat esetén is lehetnek buktatói, a folyósításnak ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a támogatás formailag és tartalmilag is megfelelő számlázása. A hibás, hiányos számlázás könnyen a támogatás megtagadásához vezethet, ezért elengedhetetlen a kereskedők megfelelő számlázási gyakorlatának kialakítása.
is járhat az elektromos autóhoz
Ugyancsak vásárlásösztönző, ezáltal gazdaságélénkítő hatása van, hogy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott környezetkímélő gépjárművek esetében a jogalkotó mentességet biztosít az egyszeri regisztrációs illetve a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól. Figyelni kell azonban arra, hogy a két adómentesség alkalmazhatóságának köre nem egyezik meg. Míg a regisztrációsadó-törvény szűkebb körben, tipikusan a tisztán elektromos autók esetében, addig a cégautóadó tágabb körben biztosít adómentességet a környezetkímélő autók kapcsán.
A környezetkímélő, különösen az elektromos meghajtású autók terjedésére reagálva a kapcsolódó infrastruktúra is folyamatos fejlesztés, bővítés alatt áll. Ennek keretében egyre több töltőállomás jelenik meg közterületeken, benzinkutakon, bevásárlóközpontokban vagy akár a munkáltatók parkolójában. „Ezt a növekvő piaci igények mellett az is indokolhatja, hogy az elektromos töltőállomások építésének elősegítésére a társasági adó törvény bizonyos feltételek teljesülése esetén adóalap-csökkentő tétel formájában nyújt támogatást, míg az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás, felújítás megvalósítása és üzemeltetése esetén társaságiadó-kedvezmény igénybevételére nyílik lehetőség. Az előbbi összege töltőállomásonként 20 millió eurónak, míg az utóbbi mértéke 15 millió eurónak megfelelő forintösszegben van maximálva” – mondta el Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Fontos azonban kiemelni, hogy egy 2020. év végi törvénymódosítás miatt az adókedvezmény személygépkocsikra történő igénybevételére főszabály szerint már nincs mód, ez alól csupán egyes vegyes használatú személygépkocsik képeznek kivételt. A haszongépjárművek esetében a kedvezmény érvényesíthetőségét a módosítás nem érintette.
Cafeteriaelemként is kiváló
Az elektromos autók használatát és népszerűségét tovább növeli az elektromos autókhoz kapcsolódó egyes szolgáltatási elemeknek a juttatási rendszerbe való beépítése. Ilyen lehet például a munkavégzés helyén ingyenesen nyújtott töltési lehetőség vagy parkolóhelyek biztosítása az elektromos autók számára, de a napjainkban népszerű autómegosztó szolgáltatások (carsharing) juttatása is egyre elterjedtebb a cafeteria-rendszerekben.
Általánosan elmondható, hogy az autó és ezen belül is az elektromos autó használatának, valamint az ehhez kapcsolódó juttatások kapcsán minden esetben javasolt a társaság vagy a magánszemély esetleges adókötelezettségeinek (szja-, járulék- és szochokötelezettségek) vizsgálata
– vélik a Deloitte elemzői.
A fentieken túl felmerülhet juttatásként az is, hogy a munkáltató az üzleti célokra (is) használt elektromos autó otthoni töltéséhez szeretne hozzájárulni. Ennek kapcsán további kérdésként merülhet fel például, hogy a felvett árammennyiség mely részét hasznosítja a munkavállaló üzleti célból, mennyit fordít magánhasználatra, és hogy mindezt hogyan lehet dokumentálni.
Sok még a bizonytalanság
„Az elektromos autók terjedésével párhuzamosan számos kérdéssel és bizonytalansággal is találkozunk a piacon, ami érthető, hiszen az elektromobilitási szektor viszonylag rövid időn belül sokat növekedett, amit a jogalkotás, illetve a joggyakorlat még nem tudott egészében lekövetni” – mondta el Dan Béla, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.
Az elektromos autók adózásával kapcsolatos bizonytalanságot jól szemlélteti, hogy már önmagában a töltésnek a termékként vagy szolgáltatásként való minősítése is vitatott. A megfelelő minősítésnek azonban elengedhetetlen szerepe van a helyes adókezelés meghatározása szempontjából, egy téves következtetés jelentős kockázatot hordozhat az adózók számára.
Nem mindegy például az elektromos töltés áfarendszerbeli termékként vagy szolgáltatásként történő minősítése már a beszerzéshez kapcsolódó áfa levonhatósága szempontjából sem, hiszen míg szolgáltatáskénti minősítés esetén – korlátozásokkal ugyan, de – lehetőség van az áfalevonási jog gyakorlására, addig a termékként történő minősítés esetében ez nem lehetséges. Ezen túl a termékkénti minősítésnek az elektromos autózást népszerűsítő ingyenes töltési lehetőség vonatkozásában is nagy jelentősége van, hiszen egyik oldalról a fogyasztók számára csalogató ingyenes töltési lehetőség a másik oldalon adófizetési kötelezettséget generálva jelentős költséget eredményezhet az azt népszerűsítő társaságoknak.
A helyes minősítést követően is számos kérdés merül fel, ami abból is fakad, hogy az elektromos autók fokozódó térnyerésével, valamint a kapcsolódó infrastruktúra bővülésével folyamatosan alakul, változik a piac is. Egyre nagyobb számban jelennek meg az elektromobilitási szektor különböző szereplői, mint a töltőállomás-üzemeltetők vagy az elektromobilitási szolgáltatók, amely felek közötti viszonyok, illetve ügyletek adózási szempontból való minősítése is kérdéseket vethet fel.
Tapasztalható, hogy az elektromos autók népszerűsége robbanásszerű növekedésen megy keresztül, ezzel párhuzamosan azonban számos kérdés is felmerül a szektorban. Az ezekben rejlő esetleges adókockázatok elkerülése végett mindenképp javasolt az elektromos autók térnyerésének szabályozását az adózásban is nyomon követni
– tette hozzá Dan Béla.
