A naperőművek össztermelésben betöltött aránya 11,1 százalékos volt tavaly Magyarországon, a legmagasabb az 27 országában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentése alapján. A 27 tagállam aggregált áramfogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás 6 százalékkal nőtt tavaly a megelőző évhez képest. Az uniós országok villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett tavaly 2020-hoz képest, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet.
A jelentés szerint a termelés összetételét tekintve a legnagyobb változás a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása volt.
A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át. A feketeszén- és ligniterőművek termelése iránti keresletet az is növelte, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az emelkedő beépített teljesítmény ellenére csak kissé nőtt az időjárásfüggő megújuló alapú termelés.
Az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá tavaly, a szénalapú termelés mintegy 20 százalékkal emelkedett, a gáztüzelésű erőművek termelése ugyanakkor az előző évinél 6,3 százalékkal csökkent.
A 27 uniós tagállamban a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe erősödött, miközben a karbonmentes technológiák súlya 62,9-ről 62,2 százalékra csökkent. Az időjárásfüggő megújulók szerepe 33,4-ről 33,1 százalékra mérséklődött, ezzel szemben a szén- és lignittüzelés súlya csaknem 2 százalékponttal, 12,3-ről 14,2 százalékra emelkedett, és ismét meghaladta a gáztüzelésű erőművek 13,9 százalékos hozzájárulását.
A magyarországi termelésben nem volt érzékelhető ez a tendencia, sőt, a lignitalapú termelés tovább csökkent.
A nukleáris egységek a 2020-as évnél kedvezőbb rendelkezésre állásának köszönhetően magasabb termelési volument értek el tavaly, de nem tudták megközelíteni a 2017–19-es termelési szintet. A nagy nukleáris kapacitásokkal rendelkező országok mindegyikében emelkedett a termelés, például Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svédországban.
