A háború kitörése óta május volt az első hónap, amikor az európai piacokra érkező összes csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A megelőző hónapokban a magasabb LNG- és norvég szállítások pótolni tudták a kieső orosz behozatalt, májusban viszont 5 százalékkal csökkent az elérhető összes forrás nagysága.
Az orosz import előző havi csökkenéséhez hozzájárult, hogy a lengyel, bolgár és finn szállítás leállt a rubelben történő fizetés megtagadása miatt,
valamint Ukrajnában kiesett a Szohranovka tranzitútvonal, ami együttesen 220 terawattóra csökkenést okozott az Európába szállított volumenekben. A hónap utolsó napján bejelentették, hogy június 1-jétől a holland és dán szállítást is korlátozzák összesen évi 80 terawattóra volumenben.
Átmenetileg mérséklődött a globális gázpiaci versengés, ugyanis jó ütemben haladtak az európai tárolófeltöltési programok és telítődtek az európai LNG-terminálok kapacitásai, és kismértékű volt a kínai LNG-kereslet. Mindezek a hatások megjelentek a spot és a rövidebb távú határidős termékek árában is. Ugyanakkor a jövő évi termék ára tovább emelkedett, mivel a piaci szereplők legkorábban 2024–25-re várják, hogy az orosz földgáz helyettesítésére rendelkezésre álló pótlólagos források és az uniós keresletcsökkentő intézkedések már érdemben hozzá tudnak járulni a piaci szűkösség mérsékléséhez.
Mivel az európai kereslet visszaesett, az unióban – a források csökkenése ellenére is – a májusban betárolt gáz mennyisége 10 százalékponttal magasabb volt, mint egy éve. Magyarországon szintén jóval alacsonyabb volt a fogyasztás:
a felhasználás 32 százalékkal csökkent, a magasabb hőmérséklet hatásától megtisztítva is 15 százalékos volt a kereslet visszaesése.
A hazai piacra érkező nettó import 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Májusban 48 százalékkal többet sikerült betárolni, mint a megelőző év azonos hónapjában. A régió tárolóiban májusban Ausztriát és Romániát kivéve alacsonyabb volt a havi záró készletszint, mint a megelőző év azonos időszakában.
