Példátlan szárazsággal és ritkán tapasztalt hőhullámokkal kell szembenézniük ezen a nyáron az európai gazdáknak. Az aszály szinte a teljes mezőgazdaságban súlyos veszteségeket okozott, ráadásul a hőhullámokat záró viharok is jókora pusztítást hagytak maguk után.
A területek 47 százalékára adott ki figyelmeztetést a szárazság miatt az szakmai intézete, míg 17 százalékon továbbra is kritikus a helyzet.
Noha pontos adatok még nem állnak rendelkezésre a pusztító 2022-es évről, az már szinte borítékolható, hogy minden termékpályán áremelkedésekhez vezetnek a szárazság miatt elmaradó hozamok.
Elszáradt növények, kiégett gyepek
A csapadékhiány az északi államok kivételével gyakorlatilag minden országban, az agrárium minden területén súlyos károkat okozott. A szántóföldi növények terméshozama erősen csökkent.
Az első becslések szerint Franciaországban 15 százalékos, Romániában 35 százalékos veszteséggel kell számolniuk a gazdáknak. Belgiumban és Hollandiában a zöldség- és gyümölcstermesztőket is tetemes veszteségek érik, a száraz időjárásban a termés megsemmisült, vagy a minősége miatt nem alkalmas az értékesítésre.
Az állattartókat is kihívások elé állította a szárazság. A legelők kiégtek, emiatt a tejtermelők rekordalacsony hozamot értek el. Ez várhatóan tovább drágítja a tejtermékeket és a vajat, de a takarmányárak drágulásával is számolniuk kell.
Vízhiány súlyosbítja a gazdák helyzetét
Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában azokon a területeken sem sikerült érdemben felvenni a harcot a szárazsággal, ahol kiépített öntözőrendszerek és más, modern technológiák állnak rendelkezésre.
A csapadékhiány miatt ugyanis a hatóságok korlátozzák egyebek mellett a mezőgazdasági vízfelhasználást is a természetes vizek, például a nagyobb folyók rekordalacsony vízállása miatt.
Hollandiában a termelők arra a következtetésre jutottak, hogy az eddig öntözetlen zöldség- és gyümölcskertészetekben is szükség van az öntözőrendszerek kiépítésére a következő évek veszteségeinek csillapítása érdekében.
Európa aligha pótolja a háborús veszteségeket
Az orosz–ukrán háború miatt összeomlott Ukrajna mezőgazdasága, ami komoly globális aggodalmakhoz vezetett. A legszegényebb országok élelmiszer-ellátása érdekében az Európai Unió nagyobb terméshozamokkal akarta pótolni a veszteségeket. Ez az aszály miatt aligha megvalósítható.
Noha Ukrajna kikötőiből már elindultak a létfontosságú gabonaszállítmányok, a globális aggodalmak továbbra sem enyhültek.
Ennek oka, hogy az alapanyagok és az élelmiszerek ára nem csökken, továbbra is kérdés, honnan állnak majd rendelkezésre élelmiszerkészletek a világ éhínséggel fenyegetett afrikai és közel-keleti térségeiben.
Brüsszel elhalasztotta a szigorítást
A nagyobb termés érdekében az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) környezeti szempontjain enyhített a tagállamok többségének támogatásával az Európai Bizottság. A jövő év végéig lehetőségük van a gazdáknak az ugaroltatott területeken is a termelésre, és a vetésforgóra vonatkozó szabály alkalmazását is elhalasztják a tagállamok.
Németországban a szövetségi kormány és a tartományok közötti egyeztetések elhúzódása után végül mind az ugaron hagyott területek, mind a vetésforgóra vonatkozó szabályok fel lettek függesztve. Az ugarszabályozás felfüggesztése a területek 4 százalékát érinti.
A szakmai szervezetek szerint a döntéssel megkésett a kormány, mivel sok gazda már elkezdte tervezni a következő szezont. Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelő országában a szakértők szerint a vetésforgó alkalmazása alóli mentesség vezet nagyobb hozamnövekedéshez.
A vetésforgóra vonatkozó uniós szabályozás kimondja, hogy nem lehet két egymást követő évben ugyanazt a növénykultúrát vetni az adott területre. A mentességnek köszönhetően a búzatermés hozamának növelésére számítanak.
Sokáig tanulságos lesz a 2022-es idény
Az európai termelők az elmúlt években is szembesültek az éghajlatváltozás következményeivel, ám a nyári szezonban ilyen mértékű, rekordmértékű aszályra még nem volt példa.
Eddig elsősorban a téli csapadékszegényebb és enyhébb időjáráshoz kellett alkalmazkodniuk a gazdáknak, ami leginkább a dél-európai államokban vált évről évre egyre jellemzőbbé.
Sok gazdálkodónak az ez évi nyári aszály várhatóan már a tevékenység befejezését hozza. Ennek oka, hogy több mint egy éve folyamatosan emelkednek az alapanyagárak, a növénytermesztőknek a szinte megfizethetetlen műtrágyaárak, míg az állattartóknak a már tavaly egekbe szökő takarmányárak okozzák az ellehetetlenülést.
Az idei szezon mérlegére még ugyan várni kell, de a tapasztalatokat mindenhol levonták a gazdák: az egyre szélsőségesebb időjáráshoz kell alkalmazkodni, és nem lehet tovább hatékonyan gazdálkodni az évtizedek óta bevett termelési gyakorlatokkal.
