Aki kicsit is figyelemmel kíséri a világ és benne a magyar gazdaság történéseit, az elmúlt hetek, hónapok aggasztó eseményeihez képest ezúttal szokatlanul sok pozitív hírrel találkozhatott:

  • Az ipari termelés mintha magára talált volna, a romló nemzetközi környezet közepette kifejezetten erősnek mondható a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított 4,8 százalékos éves növekedés júniusban.
  • A magyar beszerzési menedzserindex (BMI) júliusban bőven a növekedést jelentő 50 pontos fölött volt, megerősítve azt a feltételezést, hogy túllehet a csiphiányon a szektor, az 57,8 pontos havi index 2014 óta a legmagasabb érték.
  • A forintnak is nagyon jó hete volt, péntek délután a jegyzés 394 eurónál járt, azaz több mint egy hónapja volt ilyen jó formában a hazai fizetőeszköz, pedig nem is olyan rég még a 417-es rekordmélységet is megjárta az árfolyam.
  • A kiskereskedelem a nyár elején még mindig pozitív tartományban tartózkodott, bár a lassulás jelei egyértelműek.
  • A nemzetközi színtéren az amerikai vállalatok és a munkaerőpiaci adatok okoztak kellemes meglepetést. Eközben a háború kirobbanása óta nem volt olyan alacsony az amerikai könnyűolaj hordónkénti jegyzése, mint csütörtökön, a WTI 90 dollár alá bukott.

De bármennyire is szeretnénk az olaj árfolyamának féléves mélypontját a biztató hírek sorába illeszteni, óriási hiba lenne, mivel a nyersanyagárak lefordulása már egyértelműen a világgazdaságban felerősödő recessziós félelmek számlájára írható.

És ott van még az az energiaválság, amely Európára és Magyarországra nézve is beláthatatlan következményekkel járhat, ha Oroszország beváltja a fenyegetését. Erre pedig minden esély megvan azok után, hogy a Gazprom egyértelművé tette, hogy a szankciók akadályozzák a gázszállítást. Nem véletlen az oroszok hivatkozása, Európa ugyanis, amikor lemondott az orosz olajról, azt a bizonyos vörös vonalat is átlépte

Gazprom
Fotó: Getty Images

Hazánkban alapesetben jövőre stagnáláshoz közeli szintre csúszhat a kibocsátás, gázhiány esetén viszont rögtön egy még rosszabb forgatókönyv lépne életbe. A német ipar esetleges leállása becslések szerint Magyarországon 4-5 százalékos recesszióval járna, nem beszélve arról, hogy a gáz ára, amely már így is drasztikusan megemelkedett (most épp kicsivel 200 dollár alatt van a holland tőzsdén), az ellátási problémák miatt még tovább roboghatna felfelé, amivel januárban újabb rezsiemelés sem lenne elképzelhetetlen elemzők szerint. 

És persze ott van még az infláció is, amely hónapról hónapra emelkedik, továbbra sincs jele annak, hogy érezhetően enyhülne a gazdaságban az árnyomás. Ami azért is óriási baj, mert ahogy haladunk előre az időben, és nem látni a tetőzését, egyre valószínűbb, hogy nemcsak idén, hanem jövőre is két számjegyű tartományban marad, ami óhatatlanul azt is jelenti, hogy tartósan magas szinten tarthatja a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank. Eközben az Európai Központi Bank mintha tudomást sem venne az inflációról, úgy véli, az euróövezeti gazdaságokra csak korlátozott hatással lesznek az áremelkedések.