Magyar gazdaság

Extraprofitadó: újabb harctér nyílhat Magyarország és az Európai Bizottság között

Az Európai Unió által bevezetni kívánt extraprofitadó „ütheti” a magyart, ezért valószítnűleg módosítani kell a jogszabályokat, ha a tagállamok elfogadják az adózás területén szokatlan mechanizmust.

Az Tanácsa pénteken tárgyalja az energetikai szektort célzó különadó tervezetét, amelyből költségvetési bevételeket generálna a tagállamoknak. Az Európai Bizottság által előterjesztett dokumentumnak viszont nemcsak a tartalma érdekes, hanem az elfogadási mechanizmusa is, amely – szakítva az egyhangúsági döntéshozatallal – ebben a kérdésben többségi szavazást kísérel meg. Ez adózási témakörben rendkívül szokatlan – hívta fel a VG figyelmét Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője. Hozzátette, ha a törekvés sikerrel jár, precedensként szolgálhat a jövőbeli adózási intézkedéseknél.

Grunge,Eu,Vs,Hungary,National,Flags,Icon,Isolated,On,Cracked, Grunge EU vs Hungary national flags icon isolated on cracked wall background, abstract Europe Hungary politics economy alliance relationship friendship divided conflicts concept texture wallpaper Grunge EU vs Hungary national flags icon isolated on cracked wall background, abstract Europe Hungary politics economy alliance relationship friendship divided conflicts concept texture wallpaper
Fotó: Shutterstock

Nem a cégek erőfeszítésének köszönhető a magasabb bevétel

A bizottság tervezete a megnövekedett gázárakra visszavezethető anomáliákat szeretné kezelni, és a tagállami költségvetéseknek bevételi forrást teremteni azzal, hogy a keletkező extranyereséget adóztatja meg. Célkeresztbe egyrészt azok a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatok kerültek, amelyek közvetlen haszonélvezői a megnövekedett piaci áraknak, és így extraprofitra tesznek szert. Esetükben a bizottság által előterjesztett tervezet érvelése szerint

ezek a nyereségek elsősorban a háború által okozott, kedvező külső piaci tényezőknek tudhatók be, nem pedig a vállalatok saját erőfeszítéseinek vagy beruházásainak.

Másrészt pedig a villamosenergia-termelők, amelyek közvetett haszonélvezői a kialakult helyzetnek, hiszen költségeik növekedése nélkül részesülnek a megemelkedett villamosenergia-árakon elért nyereségből. Itt azok az energiatermelők kerülnek a fókuszba, amelyeket nem érint a megnövekedett gázár, viszont a magasabb villamosenergia-áraknak a haszonélvezői, például a megújulóenergia-termelők vagy éppen a nukleáris erőművek. A szabályozás két módszert alkalmaz: megawattóránként 180 eurós ársapkát vezet be a villamosenergia-termelők egy részére, és egy 33 százalékos különadót a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatokra vonatkozóan.

Az utóbbinál az elmúlt három évet veszi bázisnak, az elért nyereséghez képest a 20 százalékos növekedést még nyereségként kezeli, az afölött elért eredményt viszont már extraprofitként.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság első embere szerint a csomag legalább 140 milliárd eurónyi bevételt hozhat. (Ez négyszerese még annak a szerződésnek is, amelynek részleteit Von der Leyen SMS-ben egyeztette a Biontech-Pfizer vezérigazgatójával, és amiért – minimum – megrovást kap a költségvetési ellenőröktől.)

Orbán Viktor: Brüsszel felel az energiaárak drasztikus növekedéséért

Az európai gazdaságot a megroppanás fenyegeti, az energiaárak drasztikus növekedéséért pedig Brüsszel szankciós politikája a felelős – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó, napirend előtti felszólalásában.

Mi lesz a magyar extraprofitadóval?

Magyarország már a nyáron bevezetett egy különadót, praktikusan a Molra, amelynek az alapja az ural és a brent típusú olaj közötti tetemes árkülönbség. Az intézkedés nem azt nézi, hogy mekkora nyereséget érhet el a Mol 2022-ben, hanem célzottan arra a finomítói árkülönbségre fókuszál, amely a Barátság kőolajvezetéken érkező olcsó orosz kőolaj miatt keletkezik – emlékeztetett Czoboly Gergely, Kiemelte,

az EU-s rendelet egyértelmű abban, hogy az új extraprofitadó független lenne a létező tagállami adóktól, azon felül kellene megfizetni,

ilyen esetben pedig a magyar jogalkotónak több választása is lehet:

  1. a meglévő különadókon felül beszedi az EU által kiszabottat is, és ennek hatását a cégekre terheli;
  2. megszünteti vagy mérsékli a már bevezetett különadó mértékét olyan szintre, hogy az ellensúlyozni tudja az új EU-s rendeletet;
  3. az EU-s szabályok által előírt adókat engedi beszámítani a mostani különadóba, ami akkor jelent semleges helyzetet, ha a magyar pluszteher összegében magasabb, mint az EU-s;
  4. Magyarország kérhet az EU-s tárgyalások során átmeneti mentességet vagy kivételes szabályt a rendelet szövegében.
May,20,,2022:,An,Mol,Gas,Station
Fotó: Shutterstock

Kétséges, hogy az Európai Bizottság sikerrel jár

A Jalsovszky szakértője hangsúlyozta, a magyar döntéshozók eddig figyelemmel voltak a Mol terheire, és a különadót is akkor emelték meg, amikor a benzinárstopban részt vevők körét szűkítették. „Mivel az EU-s tárgyalások során Magyarországnak kisebb mozgástere van, valószínűbbnek tűnik az a forgatókönyv, amelyben az EU-s és a magyar különadót összhangba hozzák egymással, és nem adóztatják meg kétszer ugyanazt a társaságot” – mondta Czoboly Gergely. Hozzátette, a villamosenergia-termelők esetében bonyolultabb a helyzet, mert számos szereplő található a rendszerben, és jelenleg is többféle és különadó létezik a magyar szabályokban. Esetükben valószínűsíti, hogy az EU-s intézkedések bevezetése után egy alaposabb újragondolást igényel a magyar különadók összhangba hozatala.

Kemény és hideg tél várhat Európára

A tartalékok nyári feltöltésével Európának az idei téltől valószínűleg nem kell tartania, ám ennek az árát a kontinens ipara fizeti meg.

Mindez persze csak akkor okoz fejtörést, ha az Európai Bizottság sikerrel jár, és meg tudja győzni a tagállamokat arról, hogy támogassák a tervezetet – amelyet egyébként akár teljesen át is írhatnak a tárgyalások során.

Czoboly Gergely rámutatott, mivel a szabályok gyorsan hatályba léphetnek, ezért a magyar jogalkotóknak és az érintett vállalkozásoknak sem lesz sok idejük az új helyzethez való alkalmazkodásra. Mivel a szabályok rendeleti formában kerülhetnek elfogadásra – ami ugyancsak meglepő az adózási területen –, a tagállamoknak nem kell külön jogszabállyal ezt kihirdetniük, hanem közvetlenül alkalmazhatókká válnak.

 

különadó extraprofitadó energaiaválság Európai Bizottság Magyarország Ursula von der Leyen Európai Unió
Kapcsolódó cikkek