Átértékelődnek a fővárosi agglomeráció települései, a főváros körzetének „fánkosodása” tovább folytatódott. Miközben apad Budapest lakossága, a környező települések lélekszáma tovább duzzad az újonnan betelepülőktől.
Az OTP Ingatlanpont elemzése rámutat:
a kiköltözők jelentette lakosságtöbbleten nem egyenletesen osztozik a Budapest agglomerációját alkotó 80 település. A legfrissebb statisztikai adatok szerint új költözési irányok látszanak kibontakozni, és korábban igen vonzónak tartott települések is hátrébb csúsznak a Budapestről kiköltözők célpontjainak listáján.
Noha a főváros körüli ingatlanok drágulása és a fenntartási-bejárási költségek növekedése feltételezhetően fékezi a koronavírus-járvány következtében felerősödött kiköltözési hullámot, ez még nem látszik a statisztikákban.
A KSH adatai szerint a Budapest környéki agglomeráció települései összességében egy kisvárosnyi, közel 12,5 ezer állandó lakossal gyarapodtak a tavalyi belföldi oda- és elköltözések következtében.
A belföldi vándorlás következtében tavaly Érd lakossága csaknem 1500 fővel bővült, azonban lakosságarányosan Délegyháza gyarapodott legjobban a költözésekkel, ahol az érkezők és a távozók különbsége elérte a település 2021-es lélekszámának 5,6 százalékát. Csak kevéssel maradt le mögötte a két másik dobogós, az egyaránt 5,3 százaléknyi bővülést elérő Nagytarcsa és Pilisjászfalu.
A skála másik végén öt olyan település is van, ahol negatív volt a mérleg, azaz tavaly többen költöztek el, mint ahányan érkeztek. Budaörs, Dunakeszi, Maglód, Pilisszentkereszt és Százhalombatta emiatt vesztett 0,1-0,9 százaléknyit az állandó lakosai közül – írta az ingatlanközvetítő hálózat.
Tíz olyan település van az agglomerációban, mely 2019–2021 között, azaz három év alatt a lakossága ötödénél is több új beköltözőt csábított.
Közülük is kiemelkedik Nagytarcsa, ahova gyakorlatilag minden harmadik polgár a közelmúltban költözött. E község tágabb környékéről – az élbolyban végzett Szada és Erdőkertes mellett – Mogyoród és Veresegyház is jól szerepelt.
Kibontakozni látszik egy új, északkeleti kiköltözési irány. Ezzel szemben a déli – olcsóbbnak tartott – agglomerációs terület most kevésbé tűnik vonzónak. A legkevésbé csábító településeken a beköltözők aránya nem érte el a 10 százalékot – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A beköltözők számát összevetve az adott időszak alatt távozókéval, vagyis a vándorlási különbözet terén is nagyon jól szerepelt Nagytarcsa, Délegyháza és Szada.
Vannak azonban ezen a toplistán negatív eredményű települések is: Százhalombatta és Dunakeszi például kifejezetten rosszul jött ki az elmúlt három év költözködéseiből. Különösen a sokáig slágercélpontnak számító Dunakeszi eredménye lehet meglepő, ám hogy ez nem példátlan, azt jelzi az is, hogy Budaörs is csak alig szerepelt jobban.
A nagyon keresett települések ingatlanjai előbb-utóbb megdrágulnak, annyira, hogy az már gátja a növekedésnek. Ám ez nem azt jelenti, hogy például Budaörs ne lenne továbbra is vonzó, s ne akarnának sokan odaköltözni
– tette hozzá Valkó Dávid.
Vagyis a felértékelődés elindíthat ezzel párhuzamosan egy távozási hullámot is. A korábban érkezők, érzékelve, hogy időközben felment a házuk, lakásuk ára, igyekezhetnek ezt nyereségre váltani, és eladhatják, maguk pedig olcsóbb helyre költözhetnek.
