Magyar gazdaság

Akár száz évre elég palagáz is lehet Magyarország alatt – VG Podcast

A magyarországi palagáz-kitermelés beindítására kidolgozott Corvinus-projekt célja, hogy a Békés megyei Sarkadkeresztúrhoz tartozó Nyékpuszta térségében, 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő, nem hagyományos földgázmezőn mielőbb megkezdődhessen az ásványvagyon kiaknázása. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a palagáz-kitermelés beindítása ökológiai katasztrófát okozhatna Magyarországon. Az MTVSZ éghajlatvédelmi és energia-programigazgatója, Botár Alexa volt a VG Podcast vendége.

Beláthatatlan ökológiai kockázatokkal járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését, ha a jövő év elején beindulna Békés megyében a palagáz-kitermelés – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közleményében. A szervezet szerint a már meglévő hazai hagyományos földgázmezőkön átmenetileg, rövid távon fokozható a kitermelés, ha alapos környezeti-társadalmi hatásvizsgálatok engedik. A nem hagyományos gázokat, mint amilyen a palagáz is, repesztéses módszerrel hozzák a földszínre, ami súlyos gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat az MTVSZ szerint. A szakmai civil szervezet álláspontja szerint ehelyett a hazai óriási fosszilisenergia-függés fokozatos csökkentésére és az energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra történő átállásra lenne szükség.

A worker seen at a gas drilling station in the Lviv region
Fotó: SOPA Images (a kép illusztráció)

Az MTVSZ szerint az energiastratégiát jobban az energiaátmenetre, a 2050-re vállalt klímasemlegességre kellene hangolni, mert a jelenlegi formájában 2030-ig, illetve 2040-ig elégtelen mértékben és túl lassan csökkentené az ország függőségét a fosszilis energiaforrásoktól. 

Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter még október elején biztatóan úgy nyilatkozott, hogy kiemelt feladat az Energiastratégia felülvizsgálata, azon belül a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben. A jelenlegi, 11,1 milliárd köbméteres évi nemzeti gázigényt középtávon, 2030-ra 9,2 milliárdra csökkentenék, és hosszú távon, azaz 2050-re 3,9 milliárdra. Ennek 40 százaléka import lenne. Ám a magyar kormány 2022 nyarán energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelynek kezelésére hozott akcióterve – egyebek mellett – 

a hazai gázkitermelés évi 1,5 milliárd köbméterről legalább 2 milliárdra növelését tűzte ki célul. 

Az exminiszter októberi nyilatkozata szerint ez új mezők nyitása nélkül 2023-ra lehetséges. 

Az MTVSZ szerint a meglévő, nem természetvédelmi vagy sérülékeny területen elhelyezkedő, hagyományos művelésű hazai gázmezőkön bővíthető a kitermelés néhány évre, de az újabb mezők nyitása, illetve az új gáz-infrastruktúrákba való évtizedes bebetonozás nem jó stratégia. Még aggályosabb a közleményük szerint a magyarországi palagáz-kitermelés tervezett beindítása, amely nem lenne szükséges a hazai gázkitermelés 2 milliárd köbméterre bővítéséhez.

Palagázkutak nyelhetik el a békési vízkészleteket

A magyarországi palagáz-kitermelés beindítására kidolgozott Corvinus-projekt célja, hogy a Békés megyei Sarkadkeresztúrhoz tartozó Nyékpuszta térségében 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő, nem hagyományos földgázmezőn mielőbb megkezdődhessen az ásványvagyon kiaknázása. 

A projektet a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, ennek következtében mentesül a normál esetben érvényes műemléki, környezetvédelmi és helyi építési szabályok alól. 

A projekt részeként akár már 2023. januártól beindíthatják a palagáz-kitermelést az Alföldön.

A palagáz nagyrészt metánból áll, amely 20 éves távon közel nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, tehát a légkörbe kerülve rövidebb távon, de intenzíven gyorsítja a globális felmelegedést.

Nem hagyományos földgázmezőt kutat az MVM, már fúrtak is

Az első kutat már le is fúrták. Ígéretesnek tartják az első tesztek alapján.

Ennél is aggasztóbb, hogy a palagázt úgynevezett hidraulikus rétegrepesztéses eljárással termelik ki, amelynek során függőlegesen és vízszintesen több kilométer mélyen a kőzetbe fúrnak, majd egy vízből, szemcsés anyagból – például homokból – és vegyi adalékokból – például fokozottan rákkeltő benzolból és formaldehidből – álló eleggyel magas nyomáson megrepesztik a kőzetet, a kitermelő kútba kényszerítve ezzel a gázt. Ezt követően a szennyezett repesztőfolyadék egy része is visszakerül a felszínre. 

A kutak átlagosan egy-két év után kimerülnek, ezért újabbak fúrása szükséges a kitermelés folytatásához. 

Négyzetkilométerenként több mint egy kútra lehet szükség, így akár tíz kút is lehet egy telepen, ami hatványozza a fúrás negatív hatásait. 

Egy rétegrepesztési művelet nagyjából 15 millió liter vizet igényel, és egy palagázkútnál akár tízszer is végezhetnek repesztést. Egyetlen palagázkútnál felhasznált vízmennyiség elegendő lenne tízezer európai lakos egyévi vízigényének kielégítésére, tehát rendkívül vízigényes eljárásról van szó, amelyet a békési régióban ráadásul egy aszályoktól sújtott területen kívánnak alkalmazni

– hangsúlyozta Molnár Mátyás, az MTVSZ energiaprogram-felelőse. Hozzátette, hogy a kitermelés nagymértékben veszélyeztetné a terület vízgazdálkodását, emellett a repesztőfolyadék a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszennyeződésének súlyos kockázatát is magában hordozza.

Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!

Spotify: VG Podcast

Anchor: VG Podcast

Google Podcasts: VG Podcast

Radio Public: VG Podcast

Breaker: VG Podcast

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek