A közmédia költségvetése
A szavazások a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021-es zárszámadásáról, valamint 2023-as költségvetéséről szóló két törvényjavaslat elfogadásával kezdődtek. Az NMHH büdzséjében a legnagyobb tétel a Médiatámogatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) önálló költségvetése, amely 126,6 milliárd forint lesz a következő évben, ebből összegből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal kevesebb az ideinél.
Nyilatkozat a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásról
Fideszes képviselők előterjesztésére a Ház politikai nyilatkozatot fogadott el, amelyre a kezdeményezők szerint azért van szükség, mert a német Bundestag és a holland parlament novemberben olyan indítványt fogadott el, amely a hazánkkal szemben indított uniós kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát. A nyilatkozat elfogadásával az Országgyűlés kimondta: az ilyen „illegális állásfoglalások” rendkívül kártékonyak a tagállamok közötti kapcsolatok és az EU közös érdekei képviseletének szempontjából, és
ahogyan a magyar Országgyűlés sem szól bele a német és a holland emberek életébe, úgy fordítva is ezt várja el.
Több ponton is változnak a fogyasztóvédelmi szabályok
- A fogyasztóvédelmi hatóság – amely a gyakorlatban a kormányhivatal egyik osztálya – hatáskört kap annak ellenőrzésére, hogy egy adott kereskedő biztosítja-e a vásárlók részére az elektronikus fizetés lehetőségét.
- A gyakran rendkívül hosszú, több száz oldalas és bonyolult üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek módosításakor a vállalkozásoknak ennek közlése mellett
közérthető tájékoztatást kell adniuk a változtatások tartalmáról a fogyasztók részére.
- A közérdekű keresetek szabályozása is átalakul: lesznek olyan – az Igazságügyi Minisztérium által – feljogosított szervezetek, amelyek egy belföldi vagy határon átnyúló fogyasztóvédelmi szabálytalanságról értesülve rögvest pert indíthatnak. A legnagyobb újdonság, hogy a kezdeményező szerv nemcsak a jogsértés megállapítását kérheti, hanem az új szabályozás szerint a sérelem tényleges orvoslását, azaz például a kártérítést, a kijavítást vagy az árleszállítást.
Jön az általános nyelvvizsga-amnesztia, az egyetemeké lesz a döntés, milyen nyelvtudást írnak elő
A felsőoktatási törvény módosításával megszűnik a diplomaszerzéshez kötelezően előírt nyelvvizsga-követelmény. A döntés ezentúl az egyetemeké lesz, amelyek gyakorlatilag szabad kezet kapnak, hogy milyen elvárásokat határoznak meg a hallgatók felvételiztetésekor, illetve diplomázásakor. A pontos változtatásokról itt írtunk részletesen.
Később jöhet az elsőbbségi levél
A képviselők elfogadtak egy olyan módosítást is, amelynek értelmében az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát az eddigi feladást követő munkanap helyett a feladást követő második munkanap végéig kell csak kézbesítenie a postának.
Megduplázódik az apanapok száma, zöld jelzést kapott a szülői szabadság
A parlament elfogadta a foglalkoztatáspolitikai törvények módosítását, így kétszeresére, tíz napra bővül az apanapok száma, és bevezetik a gyermek hároméves koráig igénybe vehető, 44 munkanapban meghatározott szülői szabadságot. A törvény úgy szól:
Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
A munka törvénykönyve az alábbi passzussal bővült:
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A növényi hevítőrudak is a trafikok kizárólagos kínálatába kerülnek
Az egyik gazdasági tárgyú törvényjavaslat dohányügyi szakaszainak elfogadása értelmében a jövőben a dohánytermékekre vonatkozó kiskereskedelmi és reklámszabályokat kell majd alkalmazni a dohányt nem tartalmazó hevítőrudakra is. Ennek érdekében egy másik jogszabályban kiegészült a dohányzási célú gyógynövénytermékek törvényi definíciója a hevítéssel történő fogyasztással, továbbá a jövőben ez az árukategória – függetlenül attól, hogy tartalmaz-e nikotint, vagy sem – szintén kizárólag dohányboltban lesz forgalmazható, az online kereskedelme tilos lesz.
A geotermikus energia elterjedése érdekében változott a bányászati törvény
A bányászatról szóló törvény módosításával a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál működő bányafelügyelet hatáskörébe kerül. A döntés után kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását a természetes felszíntől mért 150 méter feletti földkéregrészig a bányafelügyelet szerződéskötés nélkül, egyszerűbb eljárásban, saját hatáskörben engedélyezheti.
Átírták a jegybanktörvényt
A kormány és Matolcsy György jegybankelnök napokban zajló pengeváltásának fényében különösen érdekes a nemzeti bankról szóló törvény módosítása, amelynek alapján amennyiben a tárgyév végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyeresége 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége nem volt a központi banknak. Emellett
a jegybankelnök havi alapfizetését a számvevőszék elnökének javadalmazásához igazították, így 5-ről havi 6 millióra emelkedhet Matolcsy György bére.
Húsba vágó változások az egészségügyben
Az egészségügyi salátatörvény elfogadásával
- az önkormányzatoktól az államhoz kerül a védőnői rendszer,
- ahogyan a háziorvosi körzethatárok kijelölésének a joga is,
- teljesen átalakul továbbá az alapellátási ügyelet: a jövőben a mentők szervezik majd meg az ügyeleti ellátást,
- a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretében gondoskodnak a betegekről.
Brüsszeli csörte
Sokadszorra módosított törvényt a parlament az Európai Unióval való megállapodás érdekében, most éppen a képviselők és az állami vezetők vagyonnyilatkozati rendszerét írta át ismét a Ház az Európai Bizottság kérésére.
Papcsák Ferenc maradt az MNB felügyelőbizottságának elnöke
Az Országgyűlés 2023. január 1-jei hatállyal, 134 igen szavazattal újraválasztotta az MNB felügyelőbizottságának (fb) élére a testületet 2015 óta vezető Papcsák Ferencet. Emellett továbbra is az fb tagja lesz Madarász László, Nyikos László és Szényei Gábor András. Szintén a személyi döntések között, titkos szavazással, határoztak a képviselők arról, hogy továbbra is Bándi Gyula marad az ombudsman jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Földváryné Kiss Réka pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke.
A paksi erőmű üzemidejének meghosszabbítása
A parlament egy rövid, de annál fontosabb határozati javaslat elfogadásával kimondta:
az Országgyűlés tudomásul veszi a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását, ami az ország energiaszuverenitási, klímavédelmi és ellátásbiztonsági céljait szolgálja.
A paksi blokkok egyszer már meghosszabbított üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le, ám a kormány szerint elképzelhető akár még húszévnyi működés.
Kereskedőtől is lehet ezentúl készpénzt felvenni
A parlament végül elfogadott egy olyan törvénycsomagot is, amely a pénzügyi szektort érinti, és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehessen készpénzt felvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől.
