Néhány hónap alatt árnyékává változott régi önmagának a lakáshitelek hazai piaca: az új szerződések összege októberre 25 százalékkal, 59,5 milliárd forintra csökkent az előző hónaphoz képest, miközben a májusi, közel 154 milliárdos csúcsnak már a felét sem érte el – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ilyen szerény szerződéses volumenre legutóbb a koronavírus-járvány harmadik hullámának idején, 2021 januárjában akadt példa.

Estate agent giving house keys to woman and sign agreement in offic Estate agent giving house keys to woman and sign agreement in officee
Fotó: Witthaya Prasongsin

Az első tíz hónap adatait vizsgálva már nem festenek ilyen tragikusan a számok, hiszen az összesített, 1101,9 milliárd forintnyi szerződés ha csak másfél százalékkal is, de meghaladja az egy évvel korábbit. 

A csúcsdöntés ugyanakkor szinte biztosan elmarad az új kihelyezéseknél 2022-ben: a tavalyi egész évi, 1303 milliárdos összeg túlszárnyalásához novemberben és decemberben is kicsivel százmilliárd forint feletti új szerződésre lenne szükség,

amelyre a jelenlegi tendenciákat látva igen kicsi az esély. Az újabb rekord elmaradása persze önmagában nem lenne tragédia, ám annak tükrében mindenképpen figyelemre méltó volna, hogy az elmúlt években – még a járvány által leginkább sújtott 2020-ban is – rendre sikerült felülmúlni a korábbi számokat.

A lakáshitelek új szerződéseinek összege
 

Az ugyanakkor az MNB statisztikáiból igen jól látszik, hogy az idei év a támogatott konstrukciókról szólt a lakáshiteleknél: 

az utóbbiak aránya az első tíz hónapban meghaladta a 39 százalékot az új szerződéseken belül, miközben egy évvel korábban 18,4, a 2020. október végéig tartó időszakban pedig 16,1 százalékos volt az arány.

Ebből a szempontból az április számított a kiemelkedő hónapnak, hiszen akkor a támogatott kölcsönök új szerződéseken belüli súlya megközelítette az 52 százalékot is. Ez az arány viszont májustól viszonylag tempósan csökkenni kezdett, és októberben már „csak” 26 százalékot ért el. A lakáshitelpiac tavaszi, illetve nyár eleji száguldása és a támogatott hitelek kiemelkedő aránya egyértelműen a zöldlakáshiteleknek volt köszönhető, amelyek révén rendkívül kedvező kondíciók mellett juthattak finanszírozáshoz azok, akik megfelelő energetikai besorolású új lakóingatlan vásárlásához igényeltek hitelt.

A végig fix kamattal kínált zöldlakáshitelek hatása igencsak érződik az új szerződések kamatperiódus szerinti összetételén is. A tíz éven túli kamatfixálású kölcsönök aránya a 2021. első tíz hónapjában mért 12-ről az idei év hasonló időszakára 42,5 százalékra ugrott, miközben az öt és tíz év közötti kamatperiódusúaké 57,8-ről 36,9 százalékra csökkent. Sokat vesztettek pozícióikból az éven túli, de legfeljebb ötéves kamatfixálású konstrukciók is – itt éves összevetésben 29,4-ről 20 százalékra olvadt az arány –, miközben a változó kamatozású, de legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönöké stabilan 1 százalék alatt maradt.

Az új szerződések megoszlása

A lakáshitelpiac kilátásai pedig – legalábbis rövid távon – semmiképp sem nevezhetők biztatónak. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időszakban jelentősen megdrágultak a piaci feltételű kölcsönök: az MNB adatai szerint az összes új szerződésnél vizsgált átlagos éves kamatláb 4,40-ról 9,33 százalékra ugrott egyetlen év alatt, miközben a jegybank által számolt teljes hitelköltség mutatója már a két számjegyű tartományban mozgott októberben. A rekordokat döntögető – igaz, azóta már megtorpant – ingatlanárak feltehetően szintén nem használnak a keresletnek (ez a friss ingatlanpiaci tendenciákon már látszik is), mint ahogyan a bizonytalanabbá vált gazdasági környezet és a magas sem. Mindezek tükrében arra lehet számítani, hogy az elmúlt bő másfél évben jellemző, havi átlagban nagyjából százmilliárdos szerződéses összeg alacsonyabb szinten stabilizálódik majd a lakáshiteleknél.

Új feltételek a minősített hiteleknél

A Magyar Nemzeti Bank bővítette a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) feltételrendszerét a hitelezés zöldebbé tétele és a folyamatok elektronikus útra terelése érdekében – közölte a jegybank. A módosítás értelmében 2023 áprilisától az intézmények zöldhitelcél esetén – az MNB Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjával összhangban – nem számíthatnak fel folyósítási díjat, illetve egyéb költséget a feltételek teljesülésének ellenőrzésére.

A hitelező pénzügyi szolgáltató emellett – egyszeri alkalommal – köteles lesz átvállalni a hiteles energetikai tanúsítvány ügyfelet terhelő költségét is. A zöldhitelcélok igazolt teljesülése esetére a bankoknak lehetőségük lesz zöldkamatkedvezményt is biztosítani, így az adósok az új keretek között jóval kedvezményesebben érhetik el zöldlakáscéljukat. Egy 20 millió forintos, 20 éves, 9 százalékos kamatozású hitelnél például mintegy 100 ezer forint előnyt élvezhetnek hitelfelvételkor, 1 százalékpontos kamatkedvezménnyel pedig hozzávetőleg 3 millió forinttal alacsonyabb visszafizetendő összeggel számolhatnak a futamidő alatt. Az adminisztratív terhek csökkentése és az online hitelezési folyamatok elterjedése érdekében az MNB arról is döntött, hogy 2024 elejétől az ügyfeleknek minden MFL kölcsönnél lehetőségük lesz a hiteligénylési folyamatot elektronikus úton lefolytatni.