Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság két olyan válságot élt át, amelyből erősebben tudott kijönni, mint, ahogyan belement – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szervezésében idén 23. alkalommal megtartott Vállalkozók Napján, a budapesti Müpában. A tárcavezető emlékeztetett: 2010-ben a polgári kormány olyan helyzetben vette át az ország kormányzását, amikor a cégeket és a családokat növekvő adóterhek és devizaadósságok szorongatták. Az adócsökkentésekre, munkahelyteremtésre, gazdaságfehérítésre és a beruházásokra épülő gazdaságpolitikának köszönhetően az évtized végére a magyar gazdaság az uniós növekedési rangsor élére került.
Elkezdtük az adócsökkentést, hozzányúltunk a munkatörvényekhez, vállalva a társadalmi feszültségeket
– idézte fel, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány a kezdetekkor. „Megismerkedtünk egy új fogalommal, a munkaerőhiánnyal”, ami szerinte még mindig jobb probléma, mint a ami korábban sújtotta a magyar gazdaságot.
A világjárvány utáni újraindítást követően a háború és a szankciók következtében korábban soha nem látott bontakozott ki – mutatott rá a miniszter. Varga Mihály kiemelte: az ország válságállóságát türközi, hogy a harmadik negyedévben a magyar gazdaság 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatás továbbra is rekordszintű, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.
Egyelőre nem látszik annak a jele, hogy Magyarország recesszióba csúszik, szerinte a helyzet még talán nem annyira rossz.
Öt tényező erősíti a pénzügyminiszter szerint a stabilitásunkat: az első a magas foglalkoztatottság, szerinte most minden erővel azon kell dolgoznia a kormánynak és a vállalatoknak, hogy a munkahelyek megmaradjanak. A másik fontos szempont, hogy az adórendszerünk versenyképes, ami viszont kihívás előtt áll.
Egyelőre nem sikerült matematikailag bebizonyítani, hogy 9 százalék nagyobb, mint a 15
– utalt a globális minimumadóra. Hangsúlyozta, Magyarország nem készül a globális bevezetésére.
Harmadikként a pénzügyminiszter rámutatott: Magyarországon a legnagyobb a beruházási ráta Európában, ami garancia arra, hogy ha ezek a beruházások termőre fordulnak, akkor munkahelyeket teremtsenek és a növekedést később biztosítsák. Ezek jó jelei a válság leküzdésének – mondta –, ráadásul a befektetők bizalma még mindig töretlen Magyarország iránt, amit az is bizonyít, hogy a magyar kötvények iránti kereslet továbbra is erős. Szerinte akkor van ilyen bizalom, ha politikai stabilitás van, ez utóbbi a negyedik szempont.
Az ötödik fontos elemként említette, hogy elindult egy korrekció a gazdaságban, és elkezdődött a vállalatoknál és a lakosságnál is a helyzethez való alkalmazkodás. Az állami szférában is ez zajlik, elmondása szerint októberben 101 állami intézményben a gázfelhasználása 80 százalékkal csökkent egy év alatt.
Nehéz időszak vár ránk, de a növekedés fenn kell tartani
– összegezte a pénzügyminiszter a teendőket, aki szerint ebből a válságból is erősebben tudunk majd kikerülni, mint ahogy belementünk.
