A technikai recesszió elkerülhetetlen, de gyors lehet a kilábalás, amit támogat az európai energiaárak csökkenése, illetve hogy számos ágazat kifejezetten jól teljesít a mostani körülmények közepette – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a pénzintézet negyedéves makrogazdasági előrejelzéséről tartott sajtóeseményen.

forint
A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is két számjegyű lehet. Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Míg a tavalyit rontották az elemzők a korábbi 5,3 százalékról 4,8 százalékra, az ideit feljebb húzták 0,4 százalékról 0,8 százalékra.

Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag és élelmiszer-ellátásra kiszámíthatatlan, 2023-ban a magyar gazdasági növekedési kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik a szakértők szerint.

Kedvező, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat

– foglalta össze Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a növekedést támogatja az ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is. Jelezték, akkor húzzák feljebb a 0,8 százalékos növekedési prognózist, ha a mostani energiaárak tartósan fennmaradnak, de csak jövőre várnak jelentősebb, 4 százalékos GDP-bővülést.

Ugyanakkor érdemi kockázat az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot kényszerszünetre kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázat, és jelentősen rontja a gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

Infláció: 2023 végére egy számjegyű lehet

Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

„A következő hónapokban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősítése pedig szintén mérsékelheti az inflációt” – tette hozzá a Bankholding elemzője. Emiatt a szakértők az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére, év végére pedig egy számjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.

A szakember nem tartja kizártnak, hogy bizonyos termékek esetén deflációt is láthatunk év közben, szerinte több termék kifejezetten túlárazott lett, példaként a személygépjárműveket vagy tésztát említette.

Két számjegyű bérnövekedés, ingadozó foglalkoztatás, csökkenő fogyasztás

Összességében az elemzők szerint mérsékelt változások várhatók 2023-ban a munkaerőpiacon. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet, majd újra mérséklődést mutathat a következő években. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is két számjegyű lehet, 14–15 százalék között alakulhat.

2022 második fél évétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Mérséklődő államadósság, újra javuló külső egyenleg

A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámolták, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek.

Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofitadót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban az állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve.

A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százalék alá mérséklődhetett. A Magyar Bankholding várakozásai szerint a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódhat.

A vezető elemző szerint a mostani energiaárak, ha fennmaradnak, akkor a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8 százalékával is javulhat, azaz akár arra is van esély, hogy idén teljes egészében eltűnjön. Alapesetben viszont arra számít, hogy 5 százalékos javulás lesz az egyenlegben.

Kamatcsökkentés, forint

Suppan Gergely szerint egyelőre kifejezetten óvatos a jegybank, ez tükröződött Virág Barnabásnak, az MNB alelnökének a szavaiban, ugyanakkor szerinte a nyár folyamán beindulhat a kamatcsökkentési periódus Magyarországon, amivel év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat. A forint esetében az elemző szerint pozitív kockázatok vannak, nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi árfolyamprognózisukat később módosítani kell, ha tovább erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama. Az elemző szerint a külföldi befektetők vásárlásai is lenyomják közben a hozamokat.