A hajdúsági Biharkeresztes mindössze hat kilométerre fekszik a román határtól. Ha valamikor, akkor ennek most nagy jelentősége van, a közelség ugyanis pénzben is mérhető.
A Holtankoljak adatai szerint Biharkeresztesen egy Mol-kút üzemel, amely 658 forintért adja a benzin és 720 forintért a dízel literjét. Csakhogy az innen mindössze 7,7 kilométerre, de már a romániai Bihar megyében található Borson ugyancsak üzemel egy Mol-kút, amely a Fuelo (Holtankoljak romániai megfelelője) adatai szerint 6,27 lejért kínál egy liter benzint és 7,46 lejért egy liter dízelt. Ez átszámolva 506 forintra jön ki a benzinnél és 602 forintra a dízelnél. Vagyis mindössze néhány kilométeres távolságon belül
az ugyanahhoz a márkához tartozó román töltőállomás a benzinnél 150, a dízelnél 120 forinttal olcsóbb a magyarhoz képest.
Nem lenne meglepő, ha a négyezres lélekszámű Biharkesztesen, illetve vonzáskörzetében élő autótulajdonosok inkább átjárnának Borsra üzemanyagért. Egy átlagos 50 literes tankolásnál ugyanis nagyjából 7500 forint takarítható meg, míg a dízelnél ugyanez 6000 forint.
Általános jelenség
Tévedés lenne azt gondolni, hogy csak a román Mol látványosan olcsóbb, ugyanez igaz az OMW csoporthoz tartozó Petromra is. A hálózat kútja Érmihályfalván szintén 6,27 lejért árazza az egy liter benzint és 7,46 lejért az egy liter dízelt, miközben az innen 19 kilométerre, már a magyar oldalon található Vámospércsen 658 forintért a benzin és 720 forint a dízel. Ebben a viszonylatban is lehet tehát mérlegelni, hol érdemesebb tankolni. A példákat természetesen hosszan lehetne sorolni, de a lényeg talán az eddigiekből is látszik:
a magyar–román határnál minden adott az üzemanyag-turizmus felpörgéséhez.
A kialakult helyzet pedig már feltűnt a román sajtónak is.
Fordul a kocka
A Világgazdaság romániai tudósítója, Rostás Szabolcs arról számolt be, hogy a jelenségről ezen a héten kezdett el cikkezni néhány romániai portál. A központi Adevarul napilap online kiadása úgy tálalja a témát, hogy
fordult a kocka.
Miközben a magyarországi ársapka idején a romániai sofőrök tankoltak Magyarországon (amíg ezt nem tiltották be a külföldiek esetében), addig most az ársapka megszüntetése után a magyarországiak járnak Romániába. A 13 hónapon át életben lévő hazai 480 forintos üzemanyagár azért volt különösen hívogató a román autósoknak, mert akkor (2022 tavasza) éves bázison náluk 59 százalékkal nőtt a gázolaj ára, ami a legnagyobb arányú növekedés volt az Európai Unióban. A benzin esetében 39 százalékos volt a drágulás.
Megérte tehát átjárniuk Magyarországra, hiszen egy 50 literes tank gázolajjal történő megtöltése legkevesebb 8000 forintnak megfelelő megtakarítást eredményezett. Ezt sokan felismerték, ami ahhoz vezetett, hogy egyes magyarországi határ menti benzinkutakon nagyjából ötből egy ügyfél autója román rendszámú volt.
Miért alakultak így a dolgok?
Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán. Magyarországon december elején felszámolták a hatósági árat. Romániában az év elején átlagosan mintegy harminc forintnak megfelelő összeggel drágult az üzemanyag, miután a bukaresti kormány megszüntette az árkompenzációs intézkedését. Ezt még tavaly júliusban vezette be, és 0,50 lejről (1 lej 80 forint) szólt. Ennek a felét vállalta át az állam, 25 banit pedig a kereskedőkre hárított. Romániában 19 százalékos az üzemanyagok jövedéki adója. Tavaly – miután meredeken drágulni kezdett a benzin és a gázolaj – voltak kezdeményezések, hogy ezt csökkentsék 5 százalékra, de a kabinet végül nem támogatta.
Az árstop után a magyar üzemanyag lett a legdrágább a régióban. Ennek alapvetően két oka van:
- az egyik, hogy ahogy kivezette a kormány a benzinársapkát, a kereskedők rögtön megduplázták az árrésüket,
- a másik pedig, hogy tetemes adóváltoztatások (jövedéki Robin Hood-adó, kiskereskedelmi adó és EKR-adó) voltak az elmúlt másfél hónapban.
Az árrés emelése önmagában 60-70 forintos literenkénti drágulást okozott, amihez az adóváltozások becslések szerint 70-80 forintot tettek hozzá.
