Teljesen nyomonkövethetetlenné vált Magyarországon a vállalatok árazási gyakorlata, hiába csökkennek hónapok óta az energiaárak és stabilizálódott a forint árfolyama, ebből szinte semmit nem éreznek a hazai fogyasztók, továbbra is hétről hétre emelkednek az árak. A forint október óta 10 százalékkal erősödött, miközben az olaj és a gáz ellenértéke is meredeken esett, tehát az importált inflációnak egyre kevésbé kellene éreztetnie a hatását. A decemberi pénzromlás a benzinárstop kivezetése miatt meg fog ugrani, az viszont már kevésbé érthető, hogy miért a korábbi árrés duplájával dolgoznak azóta is a hazai üzemanyag-kereskedők, akik az egyik héten az energiaárakkal, a másikon már a 27 százalékos áfával magyarázzák a régióban legmagasabb árakat, ami miatt a határ mentén élőknek már megéri átjárni a szomszédos országokba tankolni.
Nem állítható, hogy Magyarországon általánosságban indokolná az inflációt, de egy új jelenség is felütötte a fejét, ami igencsak más megvilágításba helyezi az eddigi áremeléseket, ez pedig a profit húzta pénzromlás, azaz a vállalatok jóval a költségnövekedés felett emelnek árakat.
A jegybank szakemberei a decemberi inflációs jelentésükben hívták fel a figyelmet rá, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban már megfigyelhető a jelenség: a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett és turizmus ágazatan is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak.
Teljesen kiszámíthatatlanná vált az árazási környezet – állapította meg Török Zoltán, a Raiffiesen Bank vezető elemzője, aki szerint a vállalatok a mostani helyzetben, amikor nem 2-3 százalékos az hanem 20-25, megpróbálnak előre felkészülni és bebiztosítani egy magasabb bevételt arra az esetre, ha a költségeik a vártnál is nagyobb mértékben emelkednének. Szerinte ez magyarázatot adhat arra, hogy miért nőttek ilyen mértékben a profitráták.
Nem tapasztalja a jegybank által bemutatott jelenséget a kiskereskedelem területén Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kereskedők mindig a beszerzési árak alapján változtatnak az ellenértékeken, tehát ha nem növelik az árakat a beszállítók, akkor a kereskedők sem teszik. Szerinte a kiskereskedelemben annyira erős a piaci verseny, hogy nem tudnak túlemelni, mert abban az esetben kiárazódnak és a vásárlók nem hozzájuk mennek majd.
Ahhoz, hogy a kereskedő versenyképes maradjon, a fogyasztói árait nem emelheti a költségeinél nagyobb mértékben
– húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy a kereskedők egyedül a fogyasztói árakkal tudnak versenyezni. Azt azonban elismerte, hogy alapvetően más az árazási gyakorlat a hazai és a külföldi tulajdonú diszkontcégeknél, ahol sokkal kisebb a személyi jellegű ráfordítások aránya, nem beszélve arról, hogy jóval hatékonyabban is tudnak működni. Neubauer Katalin várakozása szerint előreláthatólag egy-két hónapon belül, akár már február végén tetőzhet az infláció, ugyanakkor Török Zoltán úgy véli, az átárazások téren radikális változást csak az egy számjegyű infláció hozhatja el az év végén.
