– Az elemzők egy része szerint az elmúlt év második felében technikai recesszióba csúszott át a magyar gazdaság. Mi erről a véleménye? Milyen lesz az idén a hazai lefutása, mekkora lehet az éves GDP-bővülés 2023-ban?
– A tavalyi év harmadik negyedévében a hazai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben, 4 százalékkal bővült, azonban negyedéves bázison csökkent a hozzáadott érték. Számításaink szerint a negyedéves alapú csökkenés az elmúlt év utolsó három hónapjában is folytatódott, így 2021 végéhez képest 1 százalék körüli szintre mérséklődhetett az éves dinamika. Összességében tavaly átlagosan 4,5–5,0 százalékkal bővült a hazai gazdaság. Az idén a GDP 0,5–1,5 százalékos emelkedésére számítunk, de az évet több szempontból kettősség jellemzi majd. Egyrészt a növekedés szerkezetében éles kontrasztok alakulhatnak ki, a belső keresletben csökkenésre számítunk, mivel egy magas inflációs környezetben várhatóan kétszer is meggondolják az emberek, hogy mire és mennyit költenek. Másrészt a vállalatok is óvatosabbá válnak a beruházásaik tervezésében. Ezzel szemben az ipari kilátásai kedvezően alakulnak, amit segít, hogy az egész Európai Unióban várakozások feletti növekedést regisztráltak. A kivitel emelkedésében nagyon fontos szerepet töltenek be azok az új, zöldmezős nagyberuházások, amelyek jellemzően az autóiparhoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódnak.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A kettősség abban is tetten érhető majd, hogy az első fél év várhatóan alacsonyabb növekedési adatokat hoz, azonban 2023 közepétől dinamizálódhat a GDP.
Természetesen nagyon sok kockázat övezi most az előrejelzéseket: az orosz–ukrán háború, az energia- és nyersanyagpiacok jelentős változékonysága, a törékeny európai konjunktúra mind átírhatja az alapforgatókönyvet.
– Mire számítanak a jegybankban, hogy alakul az az idén, mekkora lesz a pénzromlás éves átlagos üteme?
– Az infláció szerkezete, a tavalyi emelkedésének okai nagymértékben meghatározzák az áremelkedés idei pályáját. A pénzromlás elsődleges oka az egész Európai Unióban a nyersanyagárak, de különösen az energiaárak emelkedése volt. Magyarországon az infláció egészét növelő egyedi tényező elsősorban az élelmiszerek jelentős, a régiós átlagot messze meghaladó drágulása volt. Ez már csak azért is meglepő, mert Magyarország összességében nettó exportőr a mezőgazdasági terményeknél, azaz ezen termékekből többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk.
Az élelmiszerek áraiban tavasztól alapvető fordulatra számítunk, mivel több részpiacon (a hús és a tej piacán) túlkínálat alakulhat ki európai szinten, ami az áremelkedések lassulásához és az árak csökkenéséhez vezet.
Emellett az idei év közepétől a bázishatások is segítik az infláció gyorsabb csökkenését. Fontos, hogy a csökkenő költségek ugyanúgy megjelenjenek a fogyasztói árakban, mint ahogy a dráguló nyersanyagok tavaly emelték az árakat. Ezt folyamatosan nyomon követjük, és ebben a kérdésben kiemelt partner számunkra a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a munkatársai célzott vizsgálatokkal ellenőrzik az egyes piacok árazási magatartásait.
Az élelmiszerárakon kívül egy másik fontos jelenség volt az elmúlt negyedévekben a vállalati profitok megemelkedése, azaz az infláció gyorsulása nemcsak a költségek növekedését tükrözi, hanem az árrések is emelkedtek. Ez a fajta profit hajtotta infláció szintén olyan jelenség, ami további mély elemzést igényel, nemcsak makrogazdasági, hanem piacszerkezeti, versenyjogi oldalról. Előretekintve, mind a külső, mind a belső faktorok az infláció csökkenésének irányába mutatnak középtávon. Globálisan egyre több országban megfordul az inflációs ciklus. A szállítási költségek több mint 80 százalékkal csökkentek a korábbi csúcshoz képest, de az árak mérséklődése figyelhető meg az ipari nyersanyagok és az energiahordozók piacán is. A fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom idei szűkülése általánosan fegyelmezi az árazási döntéseket. Mindezek miatt közel lehet az inflációs fordulat. A dezinflációs hatások egyre erősebben jelennek meg az első hat hónapban, majd az idei év második felében felgyorsul a ráta csökkenése.
Reális lehetőség az idei év végére az egy számjegyű infláció elérése, de éves átlagban még így is 15,0–19,5 százalék között alakulhat az infláció mértéke.
– Most még nagyon feszes a hazai munkaerőpiac. A KSH legutóbbi jelentése szerint azonban enyhén, de elkezdett nőni a Mi várható 2023-ban a munkaerőpiacon?
– Már a Covid-válság időszakában is látható volt, hogy a képzett, motivált munkaerő megtartása kiemelten fontos a vállalatok számára. Az elmúlt negyedévek adatai azt igazolják, hogy ez az elkötelezettség továbbra is erős vállalati oldalról, azaz a növekvő bizonytalanság ellenére nem változott jelentősen a foglalkoztatás szintje. Az is indokolja ezt, hogy a demográfia ebben az évtizedben már a fejlett világ nagy részén és hazánkban is a vállalatok ellen dolgozik.
Magyarországon évente 30-40 ezer emberrel több megy nyugdíjba, mint ahányan 18 évesek lesznek. Emellett a hazai gazdaság továbbra is vonzó célpont a külföldi cégek számára, ami felértékeli a hazai munkaerőt. Mindezek következtében továbbra is feszes a munkaerőpiac, vagyis magas az üres álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliségi ráta.
Látszanak ugyanakkor már felhők a munkaerőpiac felett is. A foglalkoztatási várakozások negatív tendenciát mutatnak, de a feszes munkaerőpiaci kondíciók miatt nem számítunk arra, hogy jelentősen eltávolodnánk majd a teljes foglalkoztatástól.
– Tavaly nagymértékű energiaszámlát könyvelt el Magyarország, emiatt jelentős hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Az idén hogyan alakulhat a folyó fizetési mérleg?
–Hazánk nettó energiaimportőr ország, ezért a tavalyi évben az energiahordozók piacán kialakult turbulenciák jelentősen rontották a cserearányainkat, ezen keresztül pedig a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Ugyanakkor az energiaszámlán kívül látszik egy erős alkalmazkodás a külső egyensúlyi mutatókban. Tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7-8 százaléka körül tetőzhetett hazánkban. Rövid távon a belső kereslet további mérséklődése az importot visszafogja, emellett a kivitelünk viszonylag kedvezően alakul, az exporthoz kapcsolódó indikátorok pozitív képet festenek, míg a turizmus erősödése a szolgáltatásegyenleget javítja. Az idén az energiaárak korrekciója és a költségvetési hiány mérséklődése is hozzájárul a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulásához, amely összességében a GDP 4–5 százaléka körüli hiányt mutathat 2023-ban.
