Válság válságot követ, mert bár korábban abban lehetett bízni, hogy a Covid-hullámok lecsengése után fellendülés következik, az energiakrízis és a háború ezt szertefoszlatta – mondta a Menedzserszövetség által szervezett konferencián tartott előadásában Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. A magyar gazdaság azonban ebben a helyzetben is stabilan teljesít, amit az is bizonyít, hogy tavaly a 3,5 százalékos uniós átlag feletti, 4,6 százalékos bővülést ért el.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Ez annak is köszönhető, hogy a jelentős mértékű volt a beruházások volumene. Az államtitkár biztató jelnek nevezte a jövőre nézve, hogy egészséges struktúrában nő a gazdaság, nem csupán egy iparág húzza a növekedést. A 4,6 százalékos GDP-bővülést pedig úgy érte el a magyar gazdaság, hogy az agrárium az aszály miatt példa nélküli rossz évet produkált, és az sem érkeztek meg. Tavaly ezzel együtt is mérföldkövet ért el a magyar gazdaság azzal, hogy a vásárlóerő-paritáson mért GDP-je alapján jobban teljesített, mint Portugália.
Magyarország közelebb került tavaly Ausztriához, de közben Románia beért minketAzonos fejlettségen állt tavaly Magyarország, Románia és Portugália. |
Idén viszont látszik, hogy a háború következményei miatt lassul a növekedés, a PM előrejelzései szerint 1,5 százalékra – szemben az EU-ban várt pozitív nullás értékkel. Az idei első hónapok az infláció és a kereslet visszafogása miatt még nem voltak pozitívak, de ez az év hátralevő részében fordul, a tárca ugyanis arra számít, hogy csökken az energia ára és a lakossági kereslet is fokozódik.
A jövő évtől pedig újra visszatérünk a 4 százalékos növekedéshez
– jelentette ki.
Mindezekkel együtt az év első felében lassabban, a második fél évtől már nagy ütemben csökken az infláció, év végére pedig egy számjegyűre mérséklődik.
Csak tavaly 93 külföldi cég döntött magyarországi beruházás mellett, a teljes, általuk befektetett összeg pedig elérte a 6,5 milliárd eurót. Idén az állami beruházások mértéke csökken, de a vállalkozói és külföldi tőke beáramlása továbbra is intenzív. Az államtitkár szerint már most kijelenthető, hogy idén újabb beruházási rekord születik a tőke beáramlásában. A hazai vállalkozásoknál a beruházási kedvet az energiahatékonysági és a megújuló energiákba történt befektetések jelzik.
A is jó állapotban van, az elmúlt tíz évben mintegy egymillió munkahely keletkezett, a 4,7 millió foglalkoztatott és a 3,8 százalék körüli is ezt jelzi. A PM szerint a válság hatására csekély mértékben nő a munkanélküliek száma – de alapjában véve ez a foglalkoztatottsági szint fenntartható, a vállalatoktól érkező információk szerint még mindig nagy probléma a minőségi munkaerő hiánya.
Az elsődleges cél az infláció leküzdése, mégpedig úgy, hogy közben a növekedést is megőrizzék.
A gazdaságpolitikai viták is erről, e két cél közti kényes egyensúly megtalálásának módjáról szólnak – magyarázta. Eközben csökkentik a költségvetési hiányt, illetve a GDP-arányos adósságot is.
A cégek élete ebben a gazdasági környezetben teljesen átalakult – derült ki a konferencia egyéb előadásaiból. Azonnal kell reagálni a gazdasági környezet és a piac változásaira, a fogyasztói igények átalakulására – mondta a konferencia állandó pénzügyi újratervezésről szóló kerekasztal-beszélgetésén Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben rugalmasnak kell lenni, a régi rutinokat el kell felejteni a tervezésben is.
„Sokszor ki kell mondani, hogy nem tudjuk, de a legjobbat fogjuk elérni” – utalt ugyancsak a tervezés ellehetetlenülésére és a rugalmasság fontosságára Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Ehhez jó csapat kell, és bizalom a „központtól” – tette hozzá.
