Kizárható, hogy a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén megkezdődik a kamatcsökkentési periódus – erről Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője beszélt a Világgazdaságnak annak apropóján, hogy egy hónap után ismét ülésezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és terítékre kerülhet a jegybank eszköztárának felülvizsgálata.
Bár korábban volt olyan közgazdász, aki azt valószínűsítette, hogy már márciusban megkezdődhet az irányadó rátának számító 18 százalékos egynapos betéti tender kamatának mérséklése, az elmúlt hetek fejleményei alapján erre aligha lehet nagy téttel fogadni.
Hiába csökkent februárban az Regős Gábor szerint az amerikai és svájci bankcsődök nyomán látott forintgyengülés is arra vall, túl korai lenne a kamatcsökkentések megindítása.
„Egyelőre szóba nem kerülhet a lazítás, azt talán a júniusi ülésre vagy még későbbre várhatjuk. Ennek feltétele egyrészt, hogy az inflációban ne legyen kellemetlen meglepetés, hogy a forint a mostani szintjéhez képest erősödni tudjon, illetve hogy az uniós tárgyalások is haladjanak, ami ugyancsak javítaná a kockázati megítélésünket” – mondta a közgazdász.
Talán sikerült a válságot csírájában elfojtani
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője lapunknak azt mondta, egyelőre nem állnak fenn a kamatvágás feltételei: bár az MNB által korábban megjelölt szempontok közül több esetében is javulás következett be (európai hazai folyó fizetési mérleg), az uniós forrásokkal kapcsolatban továbbra sem érkeztek pozitív hírek, ráadásul eközben megjelent egy újabb súlyos kockázat a globális pénzügyi szektorban.
A szakember úgy látja, a szabályozók és a szektortársak rendkívül gyors válasza miatt bízhatunk benne, hogy sikerült a válságot csírájában elfojtani, ugyanakkor a következő hetekben jelentősen tisztulhat a kép, a Fed is jelezte, hogy egyelőre bizonytalan a további kamatpálya. Ha a válság nem terjed tovább, és az uniós forrásokról pozitív hírek érkeznek a következő időszakban, az egynapos betéti kamatszint csökkentésének megkezdése a harmadik negyedévben lehet reális – húzta alá Varga Zoltán.
Erősebb árfolyamra van szükség
Ami az inflációt illeti, az az elemzők szerint a következő hónapokban fokozatosan mérséklődhet, viszont nagy kérdés, hogy ez mennyire széles körű a gyakorlatban, azaz mennyire lesz makrogazdasági szinten is érezhető hatása.
Az infláció alakulása szempontjából két további tényező lesz meghatározó: egyrészt, hogy az élelmiszerek árstopját mikor vezetik ki, és ennek milyen hatása lesz az árszínvonalra, másrészt, hogy a külföldi bankok bedőlése után hamar megnyugszik-e a piac, vagy ennek tartós tovagyűrűző hatásai fennmaradnak-e.
Regős hangsúlyozta, hogy a lazítás megkezdéséhez a piacok megnyugvása mellett szükség van a forint erősödésére. Az esetleges lazítás árfolyamra gyakorolt hatását nehéz számszerűsíteni, hiszen annak pontos értéke függ a nemzetközi környezettől, az ország kockázati megítélésétől, az inflációs adatoktól, a döntés kommunikációjától, illetve a csökkentés mértékétől, de az biztos, hogy az infláció leküzdéséhez a 400-as árfolyamnál érdemben erősebb árfolyamra van szükség, tehát beállhat akár tartósan egy 380 körüli szint.
Varga Zoltán azt emelte ki, hogy az átlagosnál is magasabb volatilitás a következő hetekben is fennmaradhat, az euró-forint árfolyama várhatóan a 375–400-as sávban ingadozhat. „A kamatcsökkentés megindítását követően ismét mérsékelt forintgyengülést várunk, így az év végére a 400–410-es tartomány reális lehet” – magyarázta az elemző.
Nincs egyetértés a bankpánik kezelésében, szembemegy a Fehér Házzal a Wall StreetEgyre mélyül a bankpiaci válság, a legfontosabb szereplők között pedig nincs egyetértés. A bankpániknak lehetnek újabb áldozatai. |
