Vészharang: összeomlott az energiamegtakarítások piaca
Szorít az idő: az Országgyűlés kedden szavaz a 2015-ös energiahatékonysági törvény módosításáról. Nem tudni, hogy a módosítást változatlan formában fogadja-e el, vagy figyelembe veszi a nagy hazai logisztikai szervezetek aggályait. A szervezetek ugyanis attól tartanak, hogy a törvényben szereplő kötelezettség szigorítása nélkül Magyarország nem fogja teljesíteni 2030-ra vállalt klímacéljait.
Összeomlott az energiamegtakarítások piaca
Levelükben arra figyelmeztetnek, hogy ha átdolgozás nélkül fogadják el decemberben a módosítást, akkor nemcsak a kamionok vasútra terelése lehetetlenül el, hanem számos más, a vállalkozásokat és a lakosságot is érintő energiahatékonysági vagy klímabarát intézkedés, például
- a fűtés- és világításkorszerűsítések,
- a födémszigetelések,
- a nyílászárócserék,
- a járműflottacserék is.
A Világgazdasághoz eljuttatott aggályaik szerint már össze is omlott az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) és az általa generált hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítési rendszere. Ezért
- a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary),
- a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE),
- a Magyar Vasúti Egyesület (Hungrail) és
- a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ)
arra kéri az Országgyűlést, hogy
ne fogadja el jelenlegi formájában az energiahatékonyságról 2015-ben hozott törvény módosítását.
A tíz éve született jogszabályban írták azt elő, hogy a klíma védelmében 2030-ra a magyarországi végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös szintet. Ehhez mintegy 7 petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást.
E cél érdekében a földgáz- vagy a villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint az üzemanyagot használóknak csökkenteniük kell saját energiafogyasztásukat. Ezt úgy tudják teljesíteni, hogy az EKR-ben hitelesített energiamegtakarításokat számolnak el, például az említett hőszigetelések, fűtés-, világításkorszerűsítések, gépcserék vagy éppen kamionfélpótkocsik vasúti szállítása után.
Látszólag minden rendben az energiahatékonyság terén
Az EKR-rendszerben azonban az idén decemberre már annyi hitelesített energiamegtakarítást számoltak el, ami látszólag a teljes, 2030-ig szükséges energiamegtakarítási igényt lefedi. Azaz az energiamegtakarításra kötelezett cégek már most rendelkeznek annyi hitelesített energiamegtakarítással, amennyit 2030-ig kellett volna elérniük. Ezért mostantól ezek a kötelezett cégek 2030-ig már nem fognak beszerezni az EKR-rendszerben hitelesített energiamegtakarításokat.
Valójában azonban mégsem teljesülnek a klímacélok, mert a hitelesített energiamegtakarítások között olyan rövid élettartamúak is vannak – jellemzően a szemléletformálást elősegítő aktivitások –, amelyek nem számítanak be Magyarország EU-s és saját energiamegtakarítási vállalásába.
Ebbe csak a tartós hitelesített energiamegtakarításokat számolják bele, például a szigeteléseket, fűtéskorszerűsítéseket, teherautóflották korszerűbbre cserélését.
Van megoldás, amely áremelést sem jelent
A logisztikai szakmai szervezetek ezért azt javasolják, hogy növeljék az EKR kötelezettségi mennyiséget a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra, hogy újra legyen piaca a hitelesített energiamegtakarításoknak, azaz újra megérje energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni. Emellett pedig csökkenteni kell az EKR-ben a rövid élettartamú hitelesített energiamegtakarítások arányát a tartós energiamegtakarítások javára.
A kötelezettségi mennyiség emelése egy forinttal növelné ugyan a szabadpiacon a villamos energia és a földgáz kilowattonkénti árát – a lakossági fogyasztókat a rezsicsökkentés miatt ez nem érintené – ugyanakkor 2024-ről 2025-re 30–40 százalékos energiaár-csökkenés mellett a cégeknek ez nem jelentene tényleges áremelkedést.
A lakosság és a nemzetgazdaság is profitál az intermodális fuvarozásból
A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy az intermodális fuvarozásra való áttérést támogató intézkedést – a kamionokkal szállított áru vasútra terelését – az ötéves, tartós energiamegtakarítások csomagjába tegyék át. Ezzel újabb intézkedéscsomag számítana be az uniós és a nemzeti klímavédelmi kötelezettségvállalások teljesítésébe.
Az intermodális fuvarozás támogatása az EKR-en keresztül jelentős nemzetgazdasági hasznot hoz: Évente
- több tízezer kamionnal lehet csökkenteni a túlzsúfolt autópályák forgalmát,
- több tízezer tonnával mérsékelni a szén-dioxid kibocsátását,
- jelentősen nőne a hazai átrakóterminálok forgalma, ami olyan adóbevételt és foglalkoztatást generál, ami most az osztrák termináloknál csapódik le.
- Jelentősen javulna a magyarországi közúti fuvarozók versenyképessége,
- új piaci lehetőségek nyílnak meg.
Mivel az intermodális fuvarozást csak a magyarországi adószámmal és járműparkkal rendelkező közúti fuvarozók számolhatják el az EKR-ben, a hazai gazdaságot segíti az intézkedés. Ráadásul ehhez nincs szükség sem a magyar állam, sem az EU anyagi támogatására.
Az aláíró szervezetek tagvállalatainak száma és az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján:
- NiT Hungary: 4900 tag, több mint 1960 milliárd forint
- MKFE: 2500 tag, több mint 1600 milliárd forint
- MLSZKSZ: 93 tag, több mint 1200 milliárd forint
- Hungrail: 39 tag, több mint 4400 milliárd forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.