„Van az amerikai elnökkel egy megállapodásom, fantasztikus, nagy ívű, arany korszak következik az amerikai–magyar kapcsolatokban. Ez a mindennapokban, a zsebekben és a családok költségvetésében is érezhető lesz” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Donald Trump január 21-én, tehát jövő hét kedden lép hivatalba, és a kormányfő szerint attól a naptól kezdve minden megváltozik.
Nem először beszél a miniszterelnök és a kormány valamelyik tagja arról, hogy anyagi haszonnal járhat a magyaroknak Donald Trump megválasztása.
A magyar kormány ki fogja játszani a Trump-kártyát
– ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még december 10-én a parlament gazdasági bizottságában tartott éves meghallgatásán, egy napon azzal, hogy a novemberben megválasztott Donald Trump fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a floridai Mar-a-Lagóban lévő birtokán, és három órán keresztül tárgyaltak. Az akkori tárgyalásról nem sokat tudni, de az biztos, hogy jóval többről lehet szó, mint a sokat emlegetett adóegyezmény újbóli életbe léptetetése. A magyar kormányfő az elnök egyik legfontosabb szövetségesének számít a nyugati világban, ezt pedig a magyar kormányfő szinte biztosan ki fogja használni.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemző korábban arra hívta fel a figyelmet Donald Trump elnökségével kapcsolatban, hogy több befektetőnek a viselkedése annak megfelelően változhat meg, hogy az új amerikai adminisztráció számára mennyire lesz pozitív a Magyarországról alkotott kép. Ez azért is lényeges, mivel a magyar kormány nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik az új amerikai adminisztrációval, aminek
aprópénzre váltható kimenetei is lehetnek, ami a magyar adósságot vonzóbbá teheti.
És az sem elképzelhetetlen, hogy az orosz–ukrán háború potenciális lezárásával javul a régiónkkal kapcsolatos nemzetközi befektetői hangulat, ami az óvatosabb amerikai intézményi befektetők számára is népszerűbbé teheti a magyar állampapírokat.
Van azonban, amibe jóval nagyobb beleszólása lesz az új adminisztrációnak: ez nem más, mint a politikai kapcsolatok helyreállítása, amelyek az elmúlt időszakban óriási károkat szenvedtek. Noha Magyarország teljes tavalyi exportjának mindössze 3,7 százaléka irányult az USA-ba, importjának pedig csak 2 százaléka származott onnan, tehát nem túl fontos szereplők egymás gazdaságában, mégis, a két ország gazdasági kapcsolatai megsínylették a Biden-adminisztráció sokszor ellenséges lépéseit.
Ilyen volt egyértelműen a kettős adóztatásról szóló egyezmény felmondása, ami kimondatlanul is azzal a céllal született, hogy rontsa a magyar gazdaság versenyképességét.
A kettős adóztatási egyezmény helyreállítása pedig azért lenne fontos, mert csökkentheti a magyar vállalatok adóterheit az Egyesült Államokban, ezáltal ösztönözné a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket.
Másrészről viszont, ha tényleg fontos szövetségesnek tartanak minket az amerikaiak, márpedig egyelőre nagyon úgy tűnik, akkor akár tőkebefektetések is jöhetnek a tengerentúlról. Talán jelzésértékű lehet az is, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Floridában találkozott azzal az Elon Musskal, aki a Tesla alapítójaként egy ideje már keresi új telephelyét Európában, és a Space X tulajdonosaként egyeztetett Jászai Gellérttel, a 4iG elnökével.
Mondani sem kell, hogy akár egy új Tesla-üzem Magyarországon, vagy valamilyen műhold-technológia idetelepítése a magyar gazdaság felértékelődését jelentené. Hogy mindez nem teljesen légből kapott, azt Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára erősítette meg, aki a Floridában zárult tárgyalássorozatot kedvezőnek ítélte, szerinte sok milliárd dollárnyi amerikai befektetés érkezhet Magyarországra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.