Minimalizálódtak a borravalós bevételek a szervizdíjat alkalmazó éttermekben, ezért is véli úgy a szakmai ipartestület elnöke, hogy a kifehérítést és az adminisztrációs terhek csökkentését jobban segítené, ha a nettó bevétel 15 százalékát a szervizdíj mintájára kedvezményes adózás és járulékfizetés mellett jövedelemként fizethetnék ki a dolgozóknak.
Éppen húsz éve vezették be a szervizdíjat a magyar vendéglátásban, és mára kiderült, hogy miközben annak nyomán megcsappant a borravalós bevétel, a vállalkozások tizede sem alkalmazza – tudtuk meg.
Nagy a zavar a fejekben, a borravaló továbbra is, tehát változatlanul önkéntesen és adómentesen adható, de a szervizdíj, ami kedvező adózással teljes egészében a dolgozóknak kifizetendő, nem terjedt el igazán.
A 25-26 ezer magyarországi vendéglátó vállalkozás közül ugyanis mintegy 2 ezer alkalmazza a szervizdíjat, zömében a nagyobbak, ahol nem fizetnek ki feketén pénzeket, mert annál átláthatóbb gazdálkodást folytatnak – mondta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A szakember rámutatott 2005-ben
nem a borravaló kiváltására jött létre a szervizdíj, hanem azért, hogy a vendéglátós fizetéseket olcsóbban, kevesebb járulékkal tudják a munkáltatók kifizetni.
Az nem szerencsés, hogy különbözőképpen lehet a szervizdíjat alkalmazni:
Önmagában a szervizdíj elnevezés azt sugallja a vendégeknek, hogy nem kell borravalót adniuk, hiszen a szolgáltatás árát azzal megfizetik.
Az éttermi ár és a szervizdíj összessége nem lehet magasabb, mint egy szervizdíjat nem alkalmazó üzlet ára, mert különben nem megy be oda a vendég.
A döntéshozók jó szándékkal, az ágazati jövedelmek kifehérítése érdekében vezették be hajdan a szervizdíjat, viszont most éppen azokat a vállalkozásokat korlátozták, amelyek az ágazati jövedelmek fehérítésében élen járnak, itt a hónap végén kifizetett munkabérnek akár a felét is elérheti a szervizdíjból származó, kedvező adózású tétel.
Mindeközben a szervizdíjas helyeken a számlaérték alig 3 százalékát teszi ki a borravaló, ami adómentes és önkéntes, de a többi helyen sem éri már el a 10 százalékot.
A bérköltség nagyon nagy teher a vendéglátásban, akár a nettó bevétel 25-30 százaléka is lehet, miközben
a Covid óta naponta 3–5 üzlet zár be.
A pandémia előtti évben, 2019-ben 52 ezer vendéglátóegység üzemelt, 2025-re ez a szám 45 ezer alá csökkent. Ez a mínusz nem tükrözi az időközben megszűnt üzletek összességét, hiszen folyamatosan nyitnak új vendéglők is, de összességében több a bezárás, ezt viszont pontosan mutatja a statisztika.
Kovács László szerint a kialakult helyzetben az lenne a leginkább célravezető, ha egységesen lehetővé tennék a vendéglátós vállalkozásoknak, hogy a nettó bevételük 15 százalékát kedvező adózású bérként fizethetnék ki a dolgozóiknak, ezzel megszűnne az adminisztrációs teher, valamint a tényleges és általános kifehérítést is hatékonyan szolgálná – mondta az ipartestületi elnök a Világgazdaságnak.
Változnak a borravalóra és a felszolgálási díjra vonatkozó jogszabályok 2025 januárjától. A magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalék, céges rendezvényeknél pedig 20 százalék szervizdíjat határozhatnak meg a vendéglátóegységek. A borravalót pedig fizetési módtól függetlenül a felszolgálók minden esetben adómentesen kaphatják meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.