Béke Ukrajnában: megmutatjuk, mi vár a magyar gazdaságra, ha vége a háborúnak – ilyen a fantasztikus év

Most, hogy kézzelfogható közelségbe került a harmadik éve pusztító orosz–ukrán háború lezárása, egyre inkább valósággá válik a 2025-re megfogalmazott kormányzati jóslat: ha béke lesz, fantasztikus évnek nézünk elébe.

Ez persze nem hangzik rosszul, de mégiscsak túl általános kijelentés. Ezért fontos mögé nézni, hogy pontosabban látszódjon, hogyan hathat a béke Magyarországra, és legfőképpen a magyar gazdaságra, amely 2022 óta nyögi az ukrán konfliktus globális és régiós következményeit.

A béke nemzetgazdaságra gyakorolt kihatását szakértőkkel és elemzőkkel vizsgáltuk meg, akik részletekbe menően adtak prognózist arról, hogyan változhat Magyarország teljesítménye a béke beköszöntével Ukrajnában.

Béke Ukrajnában: ez vár a magyar gazdaságra

Általánosságban igaz, hogy a tűzszünet és a béke nagyon kedvező hatást gyakorol a vállalati és lakossági bizalmi indexekre, illetve konjunktúraindexekre – erre a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője hívta fel a figyelmet. Isépy Tamás rámutatott, hogy a nagyobb bizalom megkönnyíti a jövőbeni tervezést, továbbá nagymértékben csökkenti az árazási bizonytalanságot.

A pénzügyi piacokon nagy bizonytalanság esetén megnő a volatilitás, és ez megjelenik a pénzügyi eszközök áraiban, a fedezési költségekben. Magasabb volatilitáskor ugyanis drágulnak a fedezeti ügyletek (opciók, határidős ügyletek). A béke irányába tett lépések csökkentik a bizonytalanságot és a kisebb volatilitás, piaci bizonytalanság az árazási nehézségeket, fedezési költségeket is mérsékli. Ez a folyamat kedvező hatással jár a deviza-, pénz- és tőke-, továbbá az árupiacokon is.

Koncz Péter, a Századvég makrogazdasági elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy a béke alapvetően pozitív hatást gyakorolhat nemcsak a hazai, hanem a régiós és európai gazdaságra egyaránt. „Ezt azért is fontos kiemelni, mivel 2024-ben a GDP növekedését jelentős mértékben az ipar gyenge teljesítménye fogta vissza, amelynél az exportértékesítés a teljes értékesítés közel kétharmadát adja. A béke középtávon a teljes európai konjunktúrahelyzetet javíthatja,

Kiemelte, hogy önmagában Magyarország gazdaságára a béke több csatornán keresztül is hatást gyakorolhat. A stabilizálódó helyzetnek köszönhetően

1. egyrészt csökkenhetnek az energiaárak, másrészt az elmúlt három évben tapasztalt jelentős volatilitás is kiépülhet a tőzsdei energiaárakból. A megugró energiaárak komoly költségoldali nyomást jelentettek az elmúlt időszakban a vállalatok számára, ha csökken ez a teher, akkor az pozitív hatást gyakorolhat a vállalatok profitabilitására.
2. A növekvő profitabilitás teret nyithat a béremelésekre, továbbá a beruházási hajlandóság is növekedhet.
3. Az energiaárak mellett az euró-forint árfolyamban is kedvező változások várhatók. A háború kitörésekor tíz nap alatt több mint 9 százalékot gyengült az árfolyam. Ha most ilyen mértékű erősödés nem is várható, de ismételten 400 forint alá kerülhet az euróárfolyam. A kedvező folyamatokat már elkezdte árazni a piac, a jelenleg tapasztalt forinterősödés egyik okaként ez jelölhető meg.
4. A kedvezőbb árfolyam csökkenti az importált termékek árából fakadó inflációs nyomást, ezáltal támogatva a hazai dezinflációs folyamatokat.

Összességében elmondható, hogy a békekötés az alacsonyabb szinten stabilizálódó energiaárakon, a kedvezőbbé váló forintárfolyamán, illetve az Európai és hazai konjunktúraérzet erősödésen keresztül fejtheti ki hatását a magyar gazdaságban – fogalmazott a szakértő a Világgazdaságnak.

Infláció, fogyasztás, rezsi, kamatok – ennyit számít az ukrán béke

A Gránit Alapkezelő vezető makrogazdasági elemzője ennél is részletesebb prognózist adott a várakozásokról. Regős Gábor nemcsak makrogazdasági mutatók alakulását vázolta fel, hanem konkrét iparágak esélyeit is megvizsgálta.

Elemzését a forint árfolyamával kezdte. Felidézte, hogy az elmúlt néhány hétben a forint árfolyama érdemben erősödni tudott az euróval szemben. Ennek egyik fő oka, hogy a piac elkezdte a háború lezárását, a békekötést árazni. Ez az, ami a következő hetekben elsősorban meghatározhatja a forint árfolyamát. Ugyanakkor rávilágított, hogy kérdés, a piac mit árazott be pontosan, nem biztos ugyanis, hogy mindenki a háború lezárásában érdekelt. A tényleges lezárás viszont biztosan tovább erősítené a magyar fizetőeszközt.

A következő elem a rezsi. „A hatósági energiaárak esetében nem számítok változásra. Az átlagfogyasztás alatti ár nagyon alacsony, az afeletti rész csökkentése pedig nem merült fel, és most a világpiaci gázár egyébként is viszonylag magasan van. Emelésre szintén nem számítanék.”

„Itt most egy viszonylag magas világpiaci gázárból indulunk ki, ami előbb-utóbb (a szerződések kifutásával és újak indulásával) a vállalati gázárakban is megjelenik. A magas gázárban most a spekulatív pozíciók magas szintje és az alacsony tározói töltöttség játszik szerepet. Kérdés, hogy a békekötéssel párhuzamosan a szankciók is feloldásra kerülnének-e. Ez lenne Európa jól felfogott érdeke, mert ebben az esetben a kínálat növekedésével az ár is csökkenni tudna, azaz a mostani magasabb világpiaci ár nem kellene hogy megjelenjen a vállalati szerződések áraiban” – magyarázta.

Ugyancsak fontos terület a fogyasztás . Regős Gábor ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy a fogyasztást alapvetően két tényező határozza meg: a reáljövedelmek alakulása, illetve a fogyasztói bizalom. Szerinte a háború lezárása mindenképpen teremtene egy pozitívabb hangulatot, ami gyorsan tudna hatni a fogyasztásra. Egyetértett azzal, hogy a reáljövedelmek is pozitívan változhatnak, de ennél lassabb kifutást vár. A nagyobb gazdasági növekedés hozhat el ugyanis magasabb bérnövekedést, illetve a béke nyugodtabb környezete alacsonyabb inflációt. Ennek azonban időigénye van.

Ha már infláció: az elemző szerint az eddig megemelkedett árak nagyrészt várhatóan velünk maradnak, de egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy a forint árfolyamváltozása jelentős hatással van a magyar inflációra. „Ha tehát egy nyugodtabb időszak következik be, az az inflációt lejjebb tudja szorítani. Persze itt is kérdés, mi történik a szankciókkal, milyen gyorsan épülnek újjá a nemzetközi kapcsolatok, esetleg az újjáépítés kapcsán kialakul-e valamilyen termékből hiány, ami miatt annak ára esetleg megnövekszik” – tette hozzá.

Kitért a magyar iparra is. Ahhoz, hogy lendületet vegyen, több tényező szükséges. Először is szükség lenne a külső kereslet helyreállására. Ebben bizonytalan az orosz és az ukrán gazdaság normál üzemmódba való visszaállásának üteme, ahogy az is, hogy a német gazdaság növekedéséhez elég lenne-e a háború lezárása. „Ennek kapcsán szkeptikus vagyok” – jegyezte meg. Ahol viszont segíthet a békekötés, az az energiaárak alakulása, ami most versenyhátrányt okoz a német és a magyar ipar számára is.

Egyúttal viszont úgy látja, hogy a békekötés csekély segítséget nyújt az elektromos járművek piacán. A magyar gazdaságpolitika ezekre épít és épített, csakhogy a támogatási programok kifutásával alacsony a kereslet, önmagukban pedig nem versenyképesek a villanyautók.

Markáns terület a kamatkörnyezet is. A hazait alapvetően három tényező határozza meg:

• a nemzetközi kamatkörnyezet,
• az infláció
• és a kockázati megítélésünk.

Regős Gábor szerint mindhármon tudna javítani a békekötés, azonban inkább csak mérsékelten. A nemzetközi kamatkörnyezetet befolyásolja az infláció – itt a stabilabb, alacsonyabb energiaárak jelenthetnek segítséget. Ahogy arról már szó esett, a hazai inflációban lassanként hozhat alacsonyabb szintet a békekötés. A kockázati megítélést a békekötés javítaná (ez látszik a forint mostani árfolyam-alakulásában), de vannak más tényezők is, mint az államháztartási hiány vagy az Európai Bizottsággal szembeni konfliktusok. Mindet egybevetve azonban a békekötés – nem egyik napról a másik –

Szintén jó hír, hogy az ukrán régióban található országok – így Magyarország – kockázati felára a békekötés nyomán csökkenne. Nemcsak a közelben lévő háborús konfliktus lezárulása miatt, hanem az ebből fakadó kedvezőbb gazdasági környezet nyomán is. A kedvezőbb kockázati megítélés egyrészt alacsonyabb hozamokat (olcsóbb adósságfinanszírozást) jelent, másrészt pedig a tőzsdei árfolyamok növekedéséhez vezet.

Végezetül röviden szólt a turizmusról is. Emléketetett rá, hogy az orosz és ukrán turisták elmaradása kárt okozott a magyar gazdaságnak, különösen azokban a desztinációkban, amelyeket ők szívesen látogattak, mint például Hévíz térsége. „Amennyiben ezek a turisták visszatérnének, az több exportbevételt jelentene az országnak, vagyis magasabb GDP-növekedéssel járna” – zárta elemzését Regős Gábor.