BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiakadtak a románok: nem vásárolhatják fel a magyar falvakat

A román sajtó is felfigyelt arra a magyar jogszabályra, ami alapján a magyar települések szabad kezet kapnának a betelepülők meghatározását illetően. Magyarországon több olyan határ menti település van, ahol évek óta növekszik az áttelepülők száma, közöttük is a legtöbben románok.

Több román sajtóorgánum is úgy kommentált egy készülő magyar jogszabályt, hogy az ellehetetleníti a románok magyarországi ingatlanvásárlását, írja a Krónika Online.

románok
Kiakadtak a románok, amiért nem vásárolhatják fel a magyar falvakat / Fotó: Hegedűs Márta

A románok körében az ellenérzést az váltotta ki, hogy rövidesen a magyar Országgyűlés elé kerülhet az a törvénytervezet, mellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlás, továbbá a le- és betelepedés.

A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra 

– érvelt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a jogszabály mellett, aki annak bemutatása céljából konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket. 

A tervezet értelmében befolyásolni tudnák a betelepülők mennyiségét, a település növekedésének tempóját vagy akár a betelepülők körét.

Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezernek fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés Navracsics szerint fenyegetést jelent. Rámutatott, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: 

  • a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint 
  • a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé. 

A románok is felfigyeltek a tervezetre

A Krónika Online szerint a magyarországi települések önazonosságának védelméről szóló törvénytervezet a román média figyelmét is felkeltette. A presasm.ro Szatmár megyei hírportál a következő a címmel tálalta a kezdeményezést

„Megfékezhetik a szatmáriak ingatlanvásárlási rohamát az olcsó magyarországi házak iránt. Megtiltanák új lakosok letelepedését”. 

Az országos sugárzású Pro TV hírportálja is felfigyelt a jogszabálytervezetre, erről szól a „Magyarország megtiltja új lakosok befogadását a városaiban a helyi identitás megőrzése céljából” című cikke. 

A magyar határral szomszédos Szatmár vármegyében is jellemző volt, hogy sokan a közeli kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlant, amelyeknek ára a töredéke volt a helyi lakásáraknak. Giurgiu-Kovács Mónika nagykárolyi polgármester korábban a Krónikának elmondta: sok károlyi lakos Vállajon vagy más közeli magyarországi településen vett magának házat 2007 után, miután Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz. 

Battonya fokozatosan elrománosodik

Korábbi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy egyre több román jön ingatlanvásárlási célból Magyarországra, amire keleti szomszédunk januári schengeni csatlakozása csak rátett egy lapáttal. A jelenség azonban jóval korábban, már 2007-ben, Románia uniós csatlakozásával elkezdődött, azóta pedig évről évről egyre több román lépi át a határt, hogy Magyarországon telepedjen le.

A leglátványosabb a határ menti Battonya növekvő népszerűsége, ahol becslések szerint már 800-1000 főre tehető a Romániából származó lakosok száma.

A város polgármestere, Mákos Árpád szerint a hatóságok úgy prognosztizálják, hogy a jelenleg 5800 lakosú Battonyán két-három éven belül 7 ezren fognak majd lakni. 

„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik, Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell. Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába. Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – jelentette ki Mákos Árpád polgármester.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.